A büntető- és a szabálysértési eljárásokban is megkezdődött január elsejével az úgynevezett elektronikus kapcsolattartás a bíróságokon, így a Debreceni Törvényszéken is – tájékoztatta lapunkat Tatár Tímea, a törvényszék szóvivője. A kötelezettség azokra a büntetőeljárásokra vonatkozik, amelyek 2018. január 1. után indulnak, a szabálysértések esetében azonban már a folyamatban lévő ügyekben is kötelező. Az elektronikus ügyintézés bevezetésének első hónapjai főként a gyorsított eljárásokat, az előzetes letartóztatások elrendelését vagy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéseket érintik fokozottabban.
A Debreceni Törvényszéken 2017-ben 806 gyorsított eljárás zajlott, az előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyek száma megközelítette a 900-at, tárgyalás mellőzésével pedig több mint ezer eljárás ért véget. Tavaly legalább hétezer büntetőperes és nem peres ügyet iktattak a törvényszék és az öt járásbíróság büntetőirodáiban, és összesen 27 ezer szabálysértési eljárás fejeződött be. A Debreceni Törvényszéken zajló büntetőügyekhez évente több mint egymillió oldalnyi iratot nyújtanak be az ügyfelek és a hatóságok, ez a jövőben szinte maradéktalanul elektronikus úton érkezhet meg. Ez pedig csak egy törvényszék a húszból. A milliós adat pedig jól jellemzi azt a hatalmas papírmennyiséget, amit az elektronikus kapcsolattartás kivált országszerte, az ügyintézés meggyorsításáról már nem is beszélve.
A törvény értelmében elektronikus kapcsolattartást kell alkalmaznia a jogi képviselőknek, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a szakértői intézeteknek, valamint az állami és a büntetés-végrehajtási szerveknek is. Az előírás az egyéni ügyvédekre, a kirendelt és a meghatalmazott jogi képviselőkre egyaránt vonatkozik. A jogi képviselők és a hatóságok cégkapun vagy hivatali kapun keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez.
Ha a beadvány mérete indokolja – például több tízezer oldalnyi iratról van szó –, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy az ügyfél adathordozón nyújtsa be a dokumentumokat. Ez azonban azt jelenti, hogy az ítélkezés összes résztvevőjének fel kell zárkóznia a digitális világ elvárásaihoz, tudniuk kell mind az elektronikusan, mind a külső adattárolón érkező iratokat kezelni.
Az elmúlt hónapokban több példa is azt mutatta, hogy a digitális formában benyújtott bizonyítékok kezelése még hagy némi kívánnivalót az adott bíróság vagy éppen a védők részéről. A Fővárosi Törvényszéken a Quaestor-ügyben eljáró bíró a tárgyaláson megkérdezte, mi az a PDF-fájl, a védők pedig azt bizonygatták, hogy nem értenek a számítástechnikához. A sajtóban aztán kifigurázták, hogy Tarsoly Csabáné szakácskönyvét az ügyészség „rajta felejtette” az egyik digitális adathordozón, pedig azt a védők éppen akkor záratták volna ki a bizonyítékok közül, ha a vádhatóság törli a könyvet, mondván: manipulálták a bizonyítékot. Az adathordozóról ugyanis az megállapítható, hogy valamit töröltek róla, ám az nem, hogy mit.
Decemberben több száz gigabyte tárhelyet kitevő szakvéleményt adtak át elektronikus formában az igazságügyi informatikai szakértők a Székesfehérvári Törvényszéken F. Viktor és társa, Sz. Dániel terrorcselekmény előkészülete miatt indult büntetőperén. Kiderült, hogy az eljáró tanács digitális formátumban nem tudja felhasználni a dokumentumokat, mivel nem képesek azt perrendszerűen alkalmazni, vagyis nem tudják rendszerezni, így a megoldás kidolgozásáig februárra kellett elnapolni a tárgyalást.