– Van bármilyen alapja azoknak a vádaknak, amelyek szerint a fővárosi I. számú befogadóotthonban zsebpénzért, kimenőért cserébe bizonyos szolgáltatásokat kértek a nevelők a gyerekektől?
– Semmilyen előzménye nem volt az elhangzottaknak, nem volt olyan korábbi vizsgálat, amely szerint lett volna erre utaló jel. Mindezzel együtt utána kell járni minden ilyen gyanúnak. Ezt a rendőrségi vizsgálat ki fogja deríteni.
– Az alapjogi biztos a média felelősségét emlegette.
– Mint mondtam, meg kell várni a vizsgálat eredményét. Már csak azért is, mert egy ilyen hír után a munkatársak hírneve is sérül, és árnyék vetülhet a tisztességesen és elkötelezetten dolgozó munkatársakra.
– Az ombudsmani jelentés kitér arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem mindig működik megfelelően. Legutóbb egy másfél éves kislány halt meg alultápláltság miatt. Ott a szakemberek hibáztak, vagy a rendszer?
– Vizsgálatot rendeltem el, a személyi felelősök ellen pedig feljelentés született. Egyértelmű volt, hogy a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság nem vette komolyan a problémát. Ráadásul már tíz évvel korábban jelzés volt arra, hogy az anya pszichiátriai beteg, és a védőnő már a gyermek megszületése után tíz nappal jelzett. A kormány alapvető célja, hogy a gyermekek megkapjanak mindent, ami a testi, lelki, szellemi fejlődésükhöz szükséges. Több időt, energiát és szakértelmet szeretnénk fordítani a veszélyeztetett családokra, hogy minél később kelljen egy gyermeket kiemelni a családjából, de ha egy család nem képes, vagy nem akar gondoskodni róla, akkor a gyermeknek saját érdeke, hogy a lehető leggyorsabban kikerüljön a számára veszélyes helyzetből. A jogszabályok minden eszközt biztosítanak a gyermekvédelemben dolgozóknak, hogy veszélyeztetettség esetén határozottan felléphessenek, és fel is kell lépni.
– A tragédia után a kormány a védőnők bérének emeléséről döntött. Mi a helyzet a többi, gyermekvédelemben dolgozó szakemberrel?
– 2014-ben egy 12 milliárdos bérpótlékot vezettünk be, tavaly pedig egy 15 milliárdos bérkiegészítést. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatok munkatársait célozta meg. Vagyis a területen dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb összeget kaptak, ami 25–35 ezer forintot jelentett.
– Ez legfeljebb bruttó 180 ezer forint. Még így is elég alacsony fizetés, nem?
– Elismerem, ugyanakkor tény az is, hogy harmadik éve egyre több jut a bérrendezésre. Jövőre 9 milliárd forinttal nő a forrás, ami azt jelenti, hogy már 36 milliárd forinttal többet fordíthatunk a bérekre.
– Az ágazat évek óta ki van éhezve az életpályamodellre, ennek az időpontja folyamatosan kitolódik.
– Lesz életpályamodell. Első lépésként fontos a szakemberek folyamatos továbbképzése, fejlesztése, hiszen az ágazatban korszerű tudásra van szükség. Ennek bázisául a már kidolgozott továbbképzési rendszer szolgál. Ezután már nincs akadály az életpályamodell előtt, ami várhatóan még az ősszel a kormány elé kerül, és jövőre akár el is indulhat.
– Az egészségügyben és az oktatásban komoly béremelés történt. Nem fenyegeti veszély a szociális ágazatot, hogy a szakemberek átmennek a másik két területre?
– Valóban van kockázat, ugyanakkor a pedagógusok béremelése egyes gyermekvédelmi munkakörökben dolgozókat is érintett. Ami a gondozói feladatokat illeti, tény, hogy a szociális ágazatban dolgozók is az egészségügyi bértábla szerinti megbecsülést érdemelnének. A kormány előtt a döntés, hogy olyan bérezési rendszert választ, amelyik az egyes szociális ágazati munkaköröket más életpályához rendeli, vagy egyben tartja a területet.
– Hosszú távú terv a nevelő- és fogyatékosotthonokban élőket kivezetni az intézményekből. Kormányzati cél az év végéig a 12 év alatti gyermekeket kihelyezni az otthonokból. Sikerül véghezvinni a tervet?
– Igen. Célunk ugyanis, hogy minden gyermek családban nőjön föl, ahol hosszú távú esélyt kapnak egy teljes életre. Tény, hogy vannak speciális szükségletű gyermekek, akik értelmi vagy testi sérültek, számukra továbbra is fenn kell tartani otthonokat, de dolgozunk azon, hogy a nevelőszülőket rávegyük, hogy ilyen gyermeket is nagyobb arányban vállaljanak.
– Az intézményi keretek között élő fogyatékos személyekkel is végigcsinálják a kitagolást?
– Öt évvel ezelőtt a kormány döntött arról, hogy számukra is hasonlóan családias környezetet biztosítunk, ahol lehetőséget kapnak az önálló életvitelre. A kitagolás első körében 660 fogyatékos ember már kiköltözött a nagy létszámú otthonokból. A rendszer bizonyítottan jól működik, mivel az számukra sokkal kényelmesebb és méreteiben emberközelibb, családiasabb. A napokon belül induló második körben már négyezren költözhetnek önálló lakásba. Erre 35 milliárd forintot szán a kabinet.
– Ehhez viszont a foglalkoztatást is növelni kell.
– Ma 180 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ennek a számnak a további növelése a cél. A munkaadókat különböző támogatásokkal ösztönözzük. Többek között a megváltozott munkaképességűek által készített termékek kikerültek a közbeszerzési ellenőrzés alól, a foglalkoztatási korlátot pedig eltöröltük.
– Most kezdődött az Út a szakmához ösztöndíjprogram romáknak. Mekkora igény van rá a fiatalok körében?
– Két és fél ezer hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal jelentkezésére számítunk. Minél többüknek munkát kell biztosítani az elsődleges munkaerőpiacon, amihez szakmát kell tanulniuk. Magyarországnak szüksége van jó szakemberekre, amit mi nem a bevándorlókkal képzelünk el.
– Szociális szempontból valós veszélyt jelenthetnek a bevándorlók?
– Lenne olyan egészségügyi, szociális vonzata, amely kedvezőtlenül hatna a gazdaságra. Le kell szögezni, hogy a bevándorlás nem része a nemzetstratégiának. A bevándorlók rengeteg pluszköltséget jelentenek hazánknak. Emlékezzünk vissza, az EU migrációs alapjából a kormány három és fél milliárd forintot igényelt, amit Brüsszel teljes egészében elutasított, mivel szerintük nincs semmilyen rendkívüli helyzet, ezért támogatást sem adnak.
– A roma gyerekek iskolai szegregációja miatt az Európai Bizottság májusban kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Hol tart az ügy?
– Jelenleg jogi vita zajlik, és egy héten belül válaszolunk Brüsszelnek. Szakmailag egy még befogadóbb képzés felé tartunk, ami a mostani átalakítás mellett is fenntartható. Van azonban egy politikai vetülete is ennek a dolognak, mégpedig az, hogy Brüsszel szemlátomást nem a gyermekek érdekében cselekszik.
– Ezt mire alapozza?
– Számos javaslatot tettünk le az asztalra, mind jogit, mind szakmait, de ezek érdemi átvizsgálása nélkül indított az Európai Bizottság eljárást hazánk ellen.
– Inkább politikai, mint szakmai döntés született?
– A hozzáállásukból egyértelműen erre következtetek.