Virágzó üzletággá nőtte ki magát a Facebook közösségi oldalon a megszámlálhatatlanul sok adok-veszek csoport, ahol a tagok kivétel nélkül bármit eladhatnak és megvehetnek. A kezdeményezés alapvetően jó, hiszen megválhatunk használt bútorainktól, ruháinktól, mosógépünktől vagy akár gyermekeink elunt játékaitól, cserébe potom összegekért hozzájuthatunk mindahhoz, amit egy áruházban jóval drágábban kapunk meg. A fellelhető csoportokat jobbára az ország egyes városai, vagy az eladásra kínált termékek alapján hozzák létre, és mindenhol van szabályzat, amelyet illik betartani.
Mindezek ellenére, vagy ezzel együtt, egy másik üzletág is burjánzik. A Facebook-csalásokra szakosodott személyek jól kidolgozott tervvel dolgoznak, mégpedig úgy, hogy kilétük titokban maradjon, és a bank se adhasson ki róluk információt.
Az Internetes Károsultakért (IK) oldal két éve alakult meg civil szervezetként, de valójában 2013-óta vannak jelen a Facebook-oldalon és segítenek a károsultaknak. Bai László, a portál vezetője lapunknak elmondta: céljuk az, hogy a károsultak ügyei ne maradjanak szabálysértések, hanem bűncselekményben tudjon nyomozni a hatóság.
– Nemcsak a károsultakat hozzuk össze az oldalunkon, hanem – koordinációs feladatokat is ellátva – együttműködünk a hatósággal, így az információ gyorsabban eljut az eljáró szervezethez, amely hatékonyabban tud fellépni a csalóval szemben. Természetesen mindezek mellett figyelembe vesszük az adatvédelmi törvényeket és kizárólag annak megfelelően járunk el – mondta az IK alapítója.
Szavaiból kiderült: az internetes csalók módszerei szerteágazók és mindig újabb ötletekkel rukkolnak elő a siker érdekében. – Vannak, akik kizárólag azért hoznak létre ál-Facebook-profilt, hogy ott, vagy különböző adok-veszek csoportokba bejutva árulják nem létező termékeiket. A csalók a bizalom jeleként az internetről letöltött személyi igazolványt is elküldenek a vásárlónak, persze úgy, hogy előzőleg Photoshoppal átszerkesztették.
De képesek arra is, hogy a potenciális vásárlótól kicsalják személyes iratait, hogy megbizonyosodhassanak arról, nem verik át őket. A kapott iratot aztán egy újabb csaláshoz használják fel – mondta Bai László, hozzátéve: soha ne adjuk meg személyes adatainkat vagy irataink másolatát, még akkor sem, ha emiatt elesünk egy kedvező üzlettől.
Fadarab és tégla
Az átverés másik jellemző példája, hogy az utánvételes csomagként elküldött dobozban nem a vásárolt termék van. – Telefon helyett routert küldenek, fadarabot, téglát, de volt rá eset, hogy pelenkát tettek a csomagba. Az, hogy valóban a rendelt terméket kapjuk meg, vagy valami egészen más érkezik, sajnos csak a fizetés után derül ki, mivel a szabályok szerint az utánvétes csomagot addig nem nyithatjuk ki, míg nincs kifizetve, vagyis lutri az egész – állítja Bai László. Kiemelte azt is, nagyon sokan nem tudják, hogy előreutalás esetén a számlaszám mellé bármilyen nevet meg lehet adni, így online utaláskor még azt sem tudjuk meg, ki a számlaszám eredeti tulajdonosa.
Megrögzött csalók
A Facebook-csalókra jellemző az is, hogy egy-egy lebukás után más profillal visszatérnek, és ott folytatják, ahol abbahagyták. – Ilyen csaló a Sekk Petra néven ismertté vált hölgy, aki évek óta üzletszerűen követi el a csalásokat és állt már a hatóság színe előtt, mégis szabadon garázdálkodik. Már a BRFK bűnügyi osztályát is felkerestük, hogy kiderüljön, miért van még szabadlábon egy megrögzött csaló, aki ellen országszerte tucatnyi feljelentést tettek. Választ azonban nem kaptunk – közölte. Sekk Petra módszerei már annyira közismertek, hogy a károsultak azonnal rájönnek, ő az, és jelentik egymásnak. Általában használt bútort, babakocsit kínál eladásra, majd előreutalás esetén nem küld semmit. Bai László elmondta: a mindig újabb névvel felbukkanó nő és a hozzá köthető bűnszervezet ügyel arra, hogy szabálysértés alatt álljon meg a csalás, ugyanis több néven futó számlaszámot adnak meg, és az elkövetési összeg is 50 ezer forint alatti, így a bank az adattörvényre hivatkozva megtagadja az adatszolgáltatást a rendőrségnek, ezért a nyomozást megszüntetik.
Naponta akár húsz károsult
– Dacára annak, hogy a csoporttagok figyelmeztetik egymást, mi is közzétesszük honlapunkon a csalók nevét. Naponta átlagosan húsz károsult keres fel minket. A karácsonyi időszakban még ennél is többen dőlnek be valakinek, olyankor van, hogy naponta százan is jelzik, átvágták őket – fejtette ki Bai László. Arra is felhívta a figyelmet: az internetes vásárlás veszélyes, mert az adatvédelmi és a szabálysértési törvény együttes alkalmazása kiskaput nyit a csalóknak.
Az ORFK lapunk megkeresésére azt közölte: az elmúlt öt évben megháromszorozódott az internetes bűncselekmények száma. A hatóság tavaly már 3720 ilyen ügyet regisztrált, miközben 2010-ben még csupán 1036 hasonló eset miatt folytattak nyomozást. Idén az első három hónapban 802 feljelentést tettek az online bűnözők miatt a hatóságnál. Ezt összevetve az IK-hoz beérkezett jelentésekkel leszűrhető, hogy a károsultak jelentős része nem tesz feljelentést, talán mert nem hisznek a nyomozás sikerében. A hatóság a sértettektől azt kéri, haladéktalanul forduljanak rendőrséghez, ahova a vásárlás, az ellenérték kifizetésének dokumentációját, az üzenetváltást, a hirdetést, a hirdetés linkjét is továbbítani kell. Amennyiben megállapítható a bűncselekmény gyanúja, a rendőrség megindítja az eljárást.