Javaslatot tett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szeptember elején lejáró határidejének meghosszabbítására Pintér Sándor belügyminiszter, az előterjesztésről a jövő héten dönt a kormány – közölte a kabinet szóvivője.
Kovács Zoltán a pénteki kormányülés szünetében egy brit felmérésre reagálva azt mondta: jó hír, hogy Magyarországot a világ 10 legbiztonságosabb országa között említik, de „nem dőlhetünk hátra”, hiszen az európai biztonsági helyzet talán soha nem volt olyan rossz, mint az idén. A terrortámadások szomorú tapasztalata az, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében változtatni kell a jogszabályi környezeten, ezért a kormány az ezzel kapcsolatos munka felgyorsítására kérte a Belügyminisztériumot – jelentette be. Hozzátette: az is látható, hogy a biztonsági helyzet javítása nemcsak Magyarország, hanem az összes uniós állam legfőbb feladata.
A kormányülésen a hazai és az európai biztonság volt a téma, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint a belügyminisztert hallgatták meg a helyzetről. Arra a kérdésre, hogy milyen törvények módosulhatnak, Kovács Zoltán az MTI szerint kifejtette, hogy a már érvényben lévő jogszabályokat és valamennyi európai példát áttekintik. A feladat egyebek mellett a határvédelemre és a titkosszolgálati tevékenységre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy alkalmasint módosulhatnak az államhatárról, a büntetőeljárásokról, a rendőrségről és a titkosszolgálatokról szóló törvények.
A kormányszóvivőt kérdezték a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításáról is, aki erre azt mondta: a részletekről később dönt a kormány, az azonban nem újdonság, hogy a Belügyminisztérium és a biztonságért felelős szolgálatok felmérik a nemzetbiztonsági kockázatot egy-egy befektető esetében.
A Belügyminisztérium tervei között szerepel a lehallgatási szabályok szigorítása mellett az, hogy előírnák: bizonyos üzleti tevékenységek esetén Európán kívüli állam polgára vagy ott bejegyzett cég csak a titkosszolgálatokért felelős miniszter engedélyével, azaz lényegében egy alapos átvilágítás után fektethetne be Magyarországon például fegyvergyártásba.
Emlékezetes, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt a kormány legutóbb februárban rendelte el a rendkívüli állapot meghosszabbítását. Az újabb meghosszabbítást egyebek közt az is indokolhatja, hogy a román határrendészet szerint az elmúlt hetekben rendkívüli módon megnőtt a migrációs nyomás a román–magyar határszakaszon. Míg az első fél évben 947 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok, július elseje és augusztus 21. között már 661 határsértő esetében intézkedtek.
Számítani lehet arra, hogy az olasz hatóságok egyre határozottabb fellépése miatt az Európába irányuló illegális migráció fő útvonala a Földközi-tengerről ismét a Balkánra, illetve a Gibraltári-szoros téréségére tevődik át.
Kevesebb vádemelés
Csökkent a migrációval kapcsolatos vádemelések száma – jelentette be tegnap a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Fazekas Géza ismertette: a migrációval összefüggő bűncselekmények mintegy 80 százaléka a határzár tiltott átlépése miatt indult, ám a horvát zöldhatár 2015. októberi lezárásával sokkal ritkábbá vált ez a fajta törvényszegés. – Migrációval összefüggő bűncselekmények miatt összesen 4673 eljárás indult 2015 szeptembere óta, és 3606 vádemelés történt. A legtöbb, 3176 bűncselekményt a múlt évben regisztrálták, idén augusztus elejéig mindössze 295 esetet jegyez az ügyészség statisztikája. A tavalyi 2465 vádemeléssel szemben idén mindössze 83 vádemelés történt – közölte a szóvivő. (MI)