Gyakorlatilag önfenntartóvá vált a büntetés-végrehajtás az utóbbi években. A börtöncégeknél a rabok termelik meg, állítják elő szükségleti cikkeik zömét, ideértve az élelmiszereket is, miközben jelentős, a rendszer fejlesztésére fordítható hasznot is hoznak ezek a társaságok. Kötelezővé vált a munkavégzés és jelentős mértékűvé az iskolalátogatás: évente átlagosan 2200-an fejezik be tanulmányaikat vagy szereznek szakmát a rácsok mögött.
Elmúltak azok az idők, amikor a börtönökben tétlen rabok kártyázással vagy a konditeremben múlatták az időt.
A 2010-es kormányváltás után a börtönpolitika egyik sarokkövévé vált a fogvatartottak foglalkoztatása és az az elv, hogy az elítélteknek saját munkájukkal is hozzá kell járulniuk a tartásuk költségeihez, szükségleteik fedezéséhez.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunk megkeresésére jelezte: 2010 óta megkétszereződött a dolgozó, tanuló fogvatartottak száma, az akkori öt-hatezerről számuk 12 ezer felettire nőtt. A létszámarányhoz viszonyítva mindez azt jelenti, hogy a 2010-es hatvan százalékot kilencven százalék fölé emelték.
Az utóbbi években jelentősen kiszélesedett a büntetés-végrehajtás (bv) oktatási programja. Mára szinte az összes bv-intézetben folyik alap- és középfokú oktatás, jelenleg mintegy hatvanféle OKJ-s szakképzettség valamelyikét szerezhetik meg a fogvatartottak, akik közül évente átlagosan 2200-an kapnak iskolai vagy szakmai végzettséget.
– Az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható szakvégzettségek közül a büntetés-végrehajtás olyan hiányszakmákra fókuszálva szervezte meg a szakoktatást, hogy az abban megszervezett szakmai gyakorlat és elméleti tudás nagymértékben növelhesse a szabadulás utáni munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyét, ezzel pedig a sikeres társadalmi visszailleszkedés lehetőségét. Az elítéltek körében a legkeresettebb szakmák a festő, a mázoló, a tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és a burkoló, de a paletta a nyomdaiparikönyvkötő-képzéstől a népi kézműves szakmáig bezárólag nagyon széles – közölte a BVOP.
A fogvatartottak munkavégzése jellemzően az intézeteken belül, a bv gazdasági társaságainál történik. Ezek fejlesztésével az elmúlt csaknem egy évtizedben számos új munkahelyet sikerült kialakítani. Egy jelentős átszervezésnek köszönhetően a büntetés-végrehajtás 12 gazdasági társasága már nemcsak arra alkalmas, hogy lekösse a rabokat, hanem nyereséget is képes termelni. A 2016-os évben a kft.-k értékesítési nettó árbevétele meghaladta a 22 milliárd forintot. Ennek nagy részét további fejlesztésekre, új munkahelyek kialakítására fordította a cégeket összefogó Bv. Holding Kft.
A társaságok termékpalettája nagyon széles, a pékáruktól a húsfeldolgozáson keresztül a faipari termékek és az ehhez köthető bútorok elkészítésén át az egyenruházati, a munkavédelmi lábbelik, a papíripari és egészségügyi termékek előállítása mellett a határzár elemeinek gyártását is magába foglalja.
A BVOP ugyanakkor külső partnerekkel is együttműködik. Ezek a vállalkozások úgynevezett bérmunkavégzéssel foglalkoztatják az elítélteket a börtönök falain belül vagy azokon kívül.
– Természetesen elmondható, hogy ezek a munkahelyek vonzók az elítéltek körében, azonban ez csak azoknak elérhető, akik maximálisan együttműködőek és persze enyhébb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt töltik szabadságvesztésüket – jegyezték meg a BVOP-nál.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.