Felhagyhatnának nyomorúságos provokációikkal.
A soros (Soros?) publicista arról ír, amihez ért. Látszik, szakértelemmel nyúl a témához, mindent és mindenkit támadva védi a védhetetlent.
Miközben mi sajnáljuk a publicisztikában védetteket, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a probléma az utcán őrjöngve, mások érzékenységét provokálva bizonyosan nem, a pszichológusok szobáiban, a négy fal között viszont vélhetően igen, megoldható lenne.
De nem vagyunk álnaívak, tudjuk, hogy ezt ők is tudják. Tudjuk, a provokációk, a tőlük különbözők, azaz a nem LMBTQIXYVZZS neműek folyamatos vegzálása, a téma forrón tartása nélkül nem öntené rájuk az éppen soros (Soros?) külföldi szervezet a milliókat. Nem jönne a pénzeső, amiből bulizhatnak, dőzsölhetnek egész évben, meg tervezhetnék a következő jó kis provokációt a normalitásukban csendes „félelmetes” többség ellen.
Visszatérve szerencsétlen Hvg-hez, a provokációnak szánt bejegyzés szerint:
„Ha már tudomásul vesszük egyrészt a homoszexuálisok arányát és létezésük realitását, valamint azt, hogy nem veszélyesek, onnantól akár egyszerűen békén is lehetne hagyni őket.”
A valóságot a következő mondat fedné:
Ha tudomásul vették a tényt, hogy provokáció hiányában békén hagyják őket, felhagyhatnának nyomorúságos provokációikkal, egyszerűen ők is békén hagyhatnák a társadalom túlnyomó többségét.
Találhatnának más témát, amely megnyitná az éppen soros (Soros?) nagynevű, kikezdhetetlen presztízsű nemzetközi szervezet pénztárcáját.
A cikk végén ragyog az igazi gyöngyszem:
„De a buzik addigra elmennek innen – és már megint ők járnak jól.”
Magyarországon a többség, a valóban csendes, de iszonyatosan nagy többség arról álmodik, hogy a cikket megíró buzizók – mert nekik valamiért szabad buzizni – mennek majd el, mert akkor az nekik, nekünk és a más neműeknek, vagyis mindenkinek jó lenne!