A Magyar Királyság tragédiáját Európa belső politikai és vallási ellentétei, illetve az akkor „gyenge időszakát élő” magyar állam belső megosztottsága okozta – így fogalmazott Simicskó István a mohácsi nemzeti emlékhelyen a hét végén rendezett megemlékezésen. – A kontinens akkori vezetői nem érzékelték az I. Szulejmán szultán idejében aranykorát élő Oszmán Birodalom erejét és az ebből fakadó veszélyeket – tette hozzá a honvédelmi miniszter.
Emlékeztetett, hogy a mohácsi csata előtti erős keresztény gyökerű Magyarország 150 éven át sikeresen ellenállt a világ akkori legerősebb államának. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Európának és hazánknak erős hitre és erős államra van szüksége. Simicskó arra is kitért, hogy a török birodalmat Nándorfehérvárnál legyőző Hunyadi János végrendeletében fiait – köztük a későbbi király Hunyadi Mátyást – istenfélelemre és hazaszeretetre intette.
Buda török kézre kerülésének a korabeli Európában óriási visszhangja volt: ez volt az első és egyetlen európai latin keresztény főváros, amelyet az oszmánok meghódítottak – mondta a távirati irodának Kasza Péter szegedi egyetemi oktató. Szerinte ezzel az addig távolinak tűnő török veszély Bécstől alig több mint 200 kilométerre kézzelfoghatóvá vált.
Pálffy Géza történész azt emelte ki: Buda elestéhez a mohácsi vereségen keresztül vezetett az út, ez az eseménysor pedig mintegy „első Trianonként” meghatározta a magyarság történelmét. Ezután évszázadokig nem volt a magyarságnak olyan saját fővárosa, amely úgy ösztönözhette volna a politikai, gazdasági és kulturális fejlődést, ahogy az más országokban megfigyelhető – jegyezte meg az MTA kutatóintézetének akadémikusa. Pálffy arra is kitért: a magyar uralkodói udvar a XX. századig Bécsben volt, és ezzel összefüggésben nem lehetett önálló, egységes magyar érdekeket követő külpolitikáról beszélni.