A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad – jelentette ki. A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül „hisztéria van”, a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik.
Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését.
„Politikailag szeretnének minket elmeszelni” – fogalmazott a miniszter.
Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, „el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást” mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.
Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már – kötelező erejű – rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét.
Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség „ténylegesen halálra van ítélve”.
Mint mondta, a törvénynek „oroszellenessége van”, de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. „Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez” – jegyezte meg.
Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük „jogi értelemben”, véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt „börtönmutyinak” azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.
Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük – fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.
Trócsányi: a magyar jogrendszert sikerült megújítani
A tárcavezető éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt elmondta: január elsején lép hatályba az új polgári perrend, a közigazgatási perrend, a nemzetközi hatályjogi kódex, az ügyvédi törvény, és a választott bíróságokról szóló jogszabály is.
Hozzátette: ez nagy munkát adott minden minisztériumnak, a jogalkalmazók felkészítésének tekintetében is. Köszönetet mondott a képviselőknek, hogy támogatták ezt a munkát, és több alkalommal is részt vettek ötpárti egyeztetéseken. Külön megköszönte a Jobbiknak, amiért támogatta a 2018 nyarán hatályba lépő büntetőeljárási kódex elfogadását.
„2014 és 2018 között a ránk bízott munkát igyekeztünk becsülettel ellátni” – értékelt a miniszter, aki szerint 2017 végén befejezettnek lehet tekinteni azokat a feladatokat, amelyekre a ciklus elején vállalkoztak, ugyanakkor 2018-ban új feladat lesz a gazdasági versenyképesség elősegítését szolgáló jogszabályok megteremtése.
Kitért arra is, hogy 2018-tól a jogrendszer egyszerűsítése, átláthatósága érdekében is lépéseket kell tenni, mert Magyarországon, ahogyan Európában mindenhol, probléma a túlszabályozás, még a szakavatott jogászoknak sem egyszerű átlátni a jogrendszert.
Trócsányi László sikernek tartotta az igazságügyi alkalmazottak fizetésének rendezését és a bírák fizetésemelésének elindulását.
A közigazgatási bíráskodás területén bevezetett és sok ellenzéki kritikát kapott pontrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: az esélyegyenlőséget tartották szem előtt, a magyar szabályozás a nemzetközi példáknak megfelel és kiállja az alkotmányosság próbáját. Hozzátette, nem örül annak, hogy egy szakmai kérdésből politikait csináltak.
Trócsányi László beszámolt arról, hogy a Velencei Bizottság jelentést tesz közzé az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyben fel fogja hívni Ukrajnát, hogy változtasson bizonyos szabályokon. Hangsúlyozta: a törvény jelentősen csökkenti a kisebbségek nyelvi jogait és a magyar kormány mindent megtett, hogy a felhívja a Velencei Bizottság figyelmét erre az ügyre.
A minisztert időkeretes vitában kérdezhették a képviselők: a jobbikos Staudt Gábor a bírói pályázatok érvénytelenítésével, és a közigazgatási bírák kinevezésével kapcsolatban kérdezett és fogalmazott meg kritikát, frakciótársa, Apáti István pedig a Trócsányi László nevével fémjelzett ügyvédi iroda ügyvállalásai miatt vonta kérdőre a tárcavezetőt.
Az MSZP-s Bárándy Gergely a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárásokról beszélt és az isztambuli egyezmény ratifikálását kérte számon, valamint felszólította a tárcavezetőt, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula bíróságokat érintő korábbi kijelentésétől.
Erre válaszolva az igazságügyi miniszter azt mondta: a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön és azt jól ismeri, „ott kevés a komcsi”.
Trócsányi László visszautasította az ügyvédi irodájával kapcsolatos jobbikos kijelentéseket, és közölte: 2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, 10 éve nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, nincs ráhatása az ügyvállalásokra. Hozzátette: 2007 óta osztalékot nem kapott, és ezt követően sem vesz fel, tulajdoni hányada pedig minden évben csökken, mert nem vesz részt a munkában.
A bírói kinevezésekkel kapcsolatban kijelentette: az igazságügyi miniszternek tanácskozási joga van csak az OBT-ben, ma a bírók kinevezése a bírói szervezet belügye, amiről a bírók maguk döntenek, így erre nincs hatása a miniszternek.
Az isztambuli egyezmény ratifikációjáról azt mondta: jelenleg folyik a hatásvizsgálat, hogy a ratifikálás milyen feladatokat ró az egyes minisztériumokra és z belátható időn belül véget ér. Jelezte: a kormány áldozatsegítő központokat hoz létre, illetve egy nemrégiben született megállapodás alapján a magyar minisztérium koordinálhatja áldozatsegítés európai irányát is.
Trócsányi László az LMP-s Demeter Márta kérdésére beszélt az azeri baltás gyilkos kiadatásáról is, jelezve, hogy ekkor ő párizsi nagykövet volt, és az ott élő örmény közösségnek akkor be is mutatta azokat az iratokat, amelyben az azeri fél garanciákat adott, hogy a gyilkos letölti a büntetését.
A fideszes Vas Imre pártja nevében támogatta a beszámoló elfogadását, úgy ítélte meg, hogy a minisztérium jól végezte munkáját az elmúlt egy évben.
A bizottság a Fidesz és a KDNP képviselőinek 7 igen szavazatával, az ellenzéki tagok 5 nem szavazata ellenében fogadta el a miniszteri beszámolót.
A bizottsági vitában szót kért Szabó Tímea független képviselő, a Párbeszéd társelnöke, de ezt nem támogatták a testület kormánypárti tagjai, így a politikus a vita után, az ülésterem előtt tette fel kérdéseit a miniszternek a devizahitelesek ügyében. Azt kérte, függesszék fel a jelenleg is folyamatban lévő 900 ezer végrehajtási eljárást.
Trócsányi László úgy reagált: a kormány 2014-től 2018-ig nagyon sokat tett az ügy rendezése érdekében. Hivatkozott a végrehajtási törvényre és a magáncsőd intézményére. Szabó Tímea viszont úgy vélte: ha 900 ezer végrehajtási eljárás van, akkor nem lehet azt mondani, hogy a kormány mindent megtett a bajbajutottak megsegítésére.