- 300 millió eurót kellene visszafizetni a magyar államnak a 4-es metró kapcsán
- Furcsa megvilágításban írnak az esetről Brüsszelben
- Elkennék a felelősséget, Demszky el sem ment a meghallgatásra
A Politico című brüsszeli hírportál Csalással fertőzött a budapesti metrórendszer című cikkében arról ír, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint Magyarországnak vissza kell fizetnie mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget az Európai Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak (EIB), miután egy vizsgálatot követően „súlyos szabálytalanságokat, csalás gyanúját és esetleges korrupciót” állapított meg a magyar fővárosban hosszan elhúzódott 4-es metró infrastrukturális beruházása miatt.
A portál szerint az uniós bizottság tanulmányozza az OLAF megállapításait és értékeli a lehetőségeket, az EIB pedig a lehetséges válaszlépéseket fontolgatja. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilatkozata szerint a kormány teljes mértékben támogatta a beruházást, a megvalósítás a budapesti városvezetés feladata volt – közölte a brüsszeli hírportál, amely jellemzően az Orbán Viktor vezette magyar kormány ügyeként igyekszik bemutatni az esetet, még egy ellenzéki képviselőt, Jávor Benedeket is idéz, aki szerint a metróvonal kihasználtsága jóval alatta van a kapacitásának.
Az Orbán-kormány idején indult meg a vizsgálat
Amellett, hogy a cikk sok érdemi új információval nem szolgál, a Politico írásának hangvételéről sokat elárul, hogy csupán mintegy mellékesen jegyzi meg a tényt, hogy a vizsgálat a 2010 előtti kormányok időszakát is felöleli.
A valóság az, hogy éppen a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően kezdtek foglalkozni a metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok.
Vizsgálódott az Állami Számvevőszék (ÁSZ), míg a rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
az Alstom-ügy
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Sikerdíj
Medgyessy Péter utóbb elismerte, hogy üzletelt az Alstommal, de szerinte a dologban nem lehet semmi kivetnivalót találni. Másként vélekedett erről az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala, amely szerint az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban, így Magyarországon is. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal vélhetően korrupciót lepleztek.
Az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. Magyarországon az Alstom a Medgyessy-érdekeltségű AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést.
A céggel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer euró, összesen mintegy 180 millió forint érkezett a korrupciós botrányba keveredett francia cégtől Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
A pénz nagy része Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki, ebből hatvanmillió forint „születésnapi ajándék” jogcímen érkezett – derítették ki a hivatali vesztegetés ügyében eljáró magyar nyomozók, amikor a francia multicég utalásait, illetve az összegek állomásait térképezték fel. Medgyessy Péter exkormányfő el is ismerte az alstomos kapcsolatot, ám szerinte nem történt jogsértés.
A Magyarország utazó nagyköveteként akkoriban a világot járó Medgyessy tanácsadásaival kapcsolatban akkoriban is sokan a volt miniszterelnök szemére vetették, miként fér meg egymással az, hogy valaki egy kormány utazó nagykövete, miközben nemzetközi cégeknek ad tanácsokat. Medgyessy rendre csupán annyit válaszolt, kínosan ügyel arra, hogy ha követként megy valahova, akkor nem megbízásokat szerez, ha pedig üzleti ügyeket intéz, akkor nem él a politikusként kialakított kapcsolatrendszerével.
Szeptemberben kezdte meg tényfeltáró munkáját az Alstom metrókocsik 2006-os korrupciógyanús közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság. A testület elnöke indítványozta a döntéshozók és szakemberek, köztük Demszky Gábor akkori, SZDSZ-es főpolgármester, és Medgyessy Péter, volt szocialista miniszterelnök meghallgatását.
A bizottság októberi ülésen hallgatták meg a BKV Zrt. akkori vezérigazgatóját, Aba Botondot, ahol kiderült, hogy a felelősség teljes elkenése volt a célja az ügy szereplőinek.
Aba Botond és az egyik döntőbizottság vezetőjének a meghallgatásakor olyan információk hangzottak el, ami mindenképpen indokolttá tette, hogy a testület meghallgassa Demszky Gábort. Demszky ugyanakkor nem ment el arra a bizottság ülésére, amelyen meghallgatták volna őt. Márpedig az OLAF szerint visszajáró 93 milliárd forintnyi összeg miatt is érdekes lehet, amit a korábbi liberális főpolgármester elmondhatna a bizottságnak.
A magyarországi vizsgálatok természetesen nem zavarják a Politico szerzőit abban, hogy trükkök százait alkalmazva az Orbán-kormány felé tereljék a felelősséget.