– A hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárások egy része politikai fegyver az Európai Bizottság (EB) kezében – mondta lapunknak Szánthó Miklós (képünkön). Az Alapjogokért Központ igazgatója rámutatott: az uniós testület olyan területeken is próbál beavatkozni, ahol arra nincs felhatalmazása az uniós szerződések alapján.
Az olyan szabályozás, mint a civiltörvény és a lex CEU, teljes mértékben tagállami hatáskörbe eső területekhez tartozik, azokat az EB nem is kérdőjelezhetné meg. – Éppen ezért az általuk kifogásolt jogszabályoknak eleve csak egyes marginális, nem a lényegi részt érintő pontjait volt lehetőségük eljárás tárgyává tenni, így például a migráció kérdésében nem a szabályozás lényegét bírálták, hanem a kísérő nélküli „kiskorúak” kérelmének felnőttként történő elbírálását – közölte a jogvédő.
– Az uniós tagállamok ellen tavaly körülbelül 1700 kötelezettségszegési eljárás indult, 57 érintette Magyarországot, amivel hazánk a 15. a listán – mutatott rá Szánthó Miklós. – A legtöbb ilyen eljárásban kompromisszumos megegyezés születik, jellemzően nem kerülnek bíróság elé. Kiemelt ügyekben viszont arról van szó, hogy a magát független, „szakmai” szervként aposztrofáló EB folyamatosan tágítani próbálja az uniós jog hatósugarát, ezzel pedig egyre inkább aktuálpolitikai szereplővé válik – tette hozzá.
A különböző értékfelfogások mentén húzódó mély árkok a konfliktus valódi okai.
Míg egyes brüsszeli döntéshozók a Soros György-féle, migráció köré szerveződő nyílt társadalom mellett szálltak síkra, Magyarország és a V4-ek a nemzetállamok fenntartása iránt kötelezte el magát. Éppen ezért az uniós szerv vagy a szabályozások említett részletkérdéseibe kapaszkodik, vagy olyan általános elveket fogalmaz meg, amelyek értelmezéséhez a maga számára tartja fenn a jogot.