Elismerte az Európai Bizottság (EB), hogy bírák képzésére is pénzt adtak a Soros György kegyeit és anyagi támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottságnak. A liberális jogvédők pénzügyi beszámolója szerint legalább három olyan programjuk futott az elmúlt években, amelyek célja a jogászok szemléletformálása volt, s ezeket Brüsszel finanszírozta. Megkerestük az EB-t, ám a testület több mint egy hét várakoztatás után azt közölte: migrációs akciókhoz igen, oktatásra azonban nem biztosítottak forrást a szervezetnek.
Miután keddi lapszámunkban megjelent, hogy feloldhatatlannak tűnő ellentmondás van a helsinkisek közhasznúsági jelentése és az uniós testület állításai között, az EB hirtelen megtalálta a hiányzó projekteket.Brüsszel „igazságügyi, fogyasztói és gender egyenlőségi” szóvivője szűkszavú levélben jelezte: a bizottság egyetemek, illetve szakmai és nem kormányzati szervezetek különféle kurzusait támogatja, majd megnevezték a Helsinki Bizottságot érintő három programot.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy hivatalos adatok szerint több mint száz bíró és igazságügyi alkalmazott vett részt az elmúlt évben a Magyar Helsinki Bizottság képzésein. A foglalkozások középpontjában a migránsok, a homoszexuálisok és a társadalom peremén élő egyéb csoportok problémái álltak. Az úgynevezett érzékenyítőtréningeket jellemzően nem egyedül, hanem más szervezetekkel, például a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által támogatott radikális nőjogi Patent Egyesülettel vagy a homoszexuálisok jogainak kiterjesztéséért küzdő Háttér Társasággal közösen tartják. Az is általános, hogy ezeken a programokon a társadalmi konszenzus felrúgására, társadalomformáló szerep gyakorlására buzdítják a részt vevő bírákat.
Az utóbb Brüsszel által is felvállalt, uniós pénzből megtartott képzések egyike a 9,3 millió forinttal támogatott Alapvető jogok a gyakorlatban: Európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára címet viselte, célja pedig, hogy „hozzájáruljon az Európai Unión belüli jogértelmezés harmonizálásához a nemzetközi védelemre szoruló személyek alapvető jogainak érvényesítése területén”. A másik a Jogászok közötti információcsere az alapjogok EU-n belüli védelmére című hatmilliós projekt. Ezt a Helsinki Bizottság a következőképpen mutatta be: „a program célja, hogy előmozdítsa az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt emberi jogi normák alkalmazását a menekültügy területén”.
A harmadik középpontjában pedig a rasszizmus, a homofóbia és általában a gyűlölet-bűncselekmények álltak.