A 4-es metró korrupciós ügye kapcsán korlátozott a mozgástér polgári per indítására, mivel a kormány alapvetően nem vitatja az OLAF korrupcióval kapcsolatos kijelentéseit, azokat megalapozottnak tartja – közölte a Magyar Idők kérdésére tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor kijelentette: a kormány az ügyben büntetőfeljelentést tesz, a jogi dokumentáció csütörtökre készül el. A politikus a metróberuházást Magyarország 13 éves európai uniós története legnagyobb fejlesztésének és legnagyobb korrupciós ügyének nevezte. Elmondta: az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd forintnál is több, ami az óriásberuházás költségeinek több mint a felét teszi ki.
Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kötődik. Brüsszel azt állítja, hogy közel 167 milliárd forintot „elloptak vagy elcsaltak”, ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie – tette hozzá. Az elcsalt összegből 76,6 milliárd forintot uniós fejlesztésként fizettek ki, ez az az összeg, amit Brüsszel visszakövetelhet Magyarországtól – mondta az államtitkár. A 90 milliárdnyi további „ellopott, elcsalt” pénz pedig a magyar költségvetésből, fejlesztési hitelekből származik. Az államtitkár arra is figyelmeztetett: a szabálytalanságok köre tovább nőhet, mivel a 4-es és a 2-es metró járműbeszerzését egyben bonyolította le a szocialista–szabad demokrata városvezetés.
Csepreghy Nándor a 2012 februárja és 2016 novembere közötti uniós vizsgálat kapcsán elmondta: az OLAF, a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal és a Nemzeti Nyomozó Iroda együttműködött. Hozzátette: az angol nyelvű jelentés december 14-én került a magyar kormány asztalára. A nyomozás kapcsán azt is elmondta: több mint félszáz személyt – köztük a főváros és a BKV volt vezetőit – hallgattak ki a nyomozók, akik közül tucatnyian a politikához is köthető személyek. A dokumentumban szerepel például a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger–Porr–Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium.
A vizsgált szerződésekkel összefüggésben elmondta: az állomások 40 milliárdos belsőépítészeti munkái kapcsán két magánszemélyt említ a vizsgálat, Budapest 2010 előtti főpolgármester-helyettesét (Hagyó Miklós – a szerk.) és a BKV korábbi, A. A. monogramú (Antal Attila – a szerk.) vezérigazgatóját. A metró elektromos áramellátási rendszerének 32 milliárdos szerződését szintén inkrimináltnak tarja a jelentés, itt P. L.-t (Puch László – a szerk.), a Média Magnet Kft. feltételezett tulajdonosát, T. I. monogrammal (Tömpe István – a szerk.) a MÁV korábbi elnökét, és Sz. L. monogrammal az Euro Metro egyik vezető munkatársát említi a dokumentum. Demszky Gábor közvetlen érintettségét nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni az államtitkár. Rámutatott: a jelentés szerint hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés, összeférhetetlenség is megvalósult. Közölte: a kormány jogi tanácsadói vizsgálják a jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét.
Több párt, sőt érintett is megszólalt az ügyben. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint a 4-es metró ügye is bizonyítja, hogy szükség van uniós ügyészségre. A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra a 4-es metró építéséről szóló jelentést. „Az OLAF-jelentést, amelyre Lázárék a rágalmakat »alapozzák«, nyilvánossá kell tenni” – írta egy blogbejegyzéshez fűzött nyilvános kommentjében Demszky Gábor volt főpolgármester a Facebookon. Hozzátette, hogy „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat”.