Letöltendő börtönt kér a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az amerikai kitiltási botrányt kiváltó Bunge-ügy egyetlen vádlottjára – tudta meg a Magyar Idők. A per másodfokon holnap kezdődik Szegeden, ahova a Fővárosi Ítélőtábla vitte az ügyet.
A vádhatóság azt indítványozta a táblabíróságnak, hogy a vádlottra az első fokon eljáró bíróságnál súlyosabb büntetést szabjon ki, mivel a bűncselekmény rendkívüli módon ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. A PestiSrácok.hu értesülése szerint a fellebbezésében már a főügyészség sem állítja, hogy az egész korrupciós ügy a vádlott Tábor Viktor András magánakciója volt.
Tábor Viktor András informatikai vállalkozót 2016. június 7-én két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Tábort az ügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolta meg, mivel a vád szerint 2014 májusában saját Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) is dolgozó cége rendezvényén azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, és a vetélytársának számító Glencore áfa-visszaigénylését visszatartsa a NAV.
A vádhatóság szerint Tábor ajánlata színlelt volt, ám a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott valós érdekeket képviselt, megbízója azonban ismeretlen maradt az eljárásban. Az első fokon eljáró Hajba Krisztina bírónő az ítélet indoklásában elmondta: az ügyben egy magánszemély tett feljelentést egy olyan újságcikk alapján, ami nem is a korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy magyar kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból.
A per során kiderült, hogy a vádlott és a Bunge-val szerződésben álló cég munkatársa, vagyis lobbistája, a per koronatanúja jó barátok voltak. Az ítélet indoklása szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy barátja akkor már régóta sokat tett az áfacsalások visszaszorításáért, az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal. Ennek ellenére – a tanú vallomása szerint – a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég-csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a vádlott pedig konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt.
A tanúként meghallgatott Heim Péter azonban a vádlottal egyezően azt mondta: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással. Az elsőfokú ítélet szerint nem volt megállapítható, hogy az ajánlat kitől érkezett. A bíróság szerint az ajánlat valóságtartalmát igazolja, hogy a vádlottal jó barátságban levő tanúnak nem volt oka a vádlottak padjára ültetni Tábort, ami talán meg sem történt volna, ha a kitiltási botrány nem pattan ki.
Az ügy furcsaságai közé tartozik, hogy a lobbista Torba Tamás, a Magyar Nemzet, illetve az Echo TV egykori munkatársa, aki miután felvette a kapcsolatot a budapesti amerikai nagykövetséggel, tulajdonképpen kirobbantotta a kitiltási botrányt.
Tavaly áprilisban D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője tanúvallomásában megbízhatónak és szavahihetőnek nevezte Torba Tamást, akinek „a foglalkoztatása most szűnt meg, mert racionalizálás volt a lapnál”. A PestiSrácok tudósítása szerint a főszerkesztő a bírónak eleinte azt mondta, csak olvasott a Bunge-ügyről, végül kiderült, hogy az első sajtómegjelenések idején már beszélgettek is róla. A moszkvai iskolákban végzett közgazdász Torba állította: többször, többféle kommunikációs csatornán keresztül közölt információkat a főszerkesztővel, és nyomozati vallomásában azt mondta, hogy mindent elmondott D. Horváth Gábornak az üzenetről, annak feladójáról és közvetítőjéről is. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a koronatanú lobbista annak ellenére kezdte ellenőrizni a vádlott elmondásait és kezdeményezett találkozót a Bunge képviselőjével, hogy biztosra vette, a cég vissza fogja utasítani az ajánlatot. Az üzenet hallatán a Bunge Zrt. vezetője felháborodva elzárkózott az ajánlattól, és közölte, korrupcióban nem vesz részt a cég. Ezt követően Torba elment az amerikai nagykövetségre, és velük is közölte az ajánlatot, ami aztán kirobbantotta 2014 októberében a kitiltási botrányt. Emlékezetes, hogy az André Goodfriend által ideiglenesen vezetett amerikai nagykövetség és az ellenzék hónapokig zajló korrupciógyanús ügyet generált a kormány körül, aminek közvetlen következménye az állítólag szintén kitiltott Vida Ildikó NAV-elnök lemondása volt. Arról ma sincs hitelt érdemlő információ, hogy ki az a hat személy, akit állítólag kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból.