– Több fontos témakörben is döntenie kell a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának a ma kezdődő kihelyezett frakcióülésen. Mit emelne ki ezek közül?
– Ma az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk garantálni az emberek biztonságát, a korábbi kereteket ugyanis szétfeszíti az illegális bevándorlás. Párizs, Németország, Svédország példája mutatja, hogy a terrorfenyegetés, a tömeges erőszak ellen most kell felkészülnünk, nem akkor, amikor már bekövetkezik a baj. Hazánkban még azt az időszakot éljük, amikor fel lehet készülni arra, hogy minden lehetséges eszközzel megvédjük az embereket. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az alaptörvény módosítása kapcsán az ellenzékre nem számíthatunk. Ráadásul olyan törvénymódosításokról van szó, amelyek szerte Európában bevett gyakorlatnak számítanak a terrorfenyegetettség miatt.
– A múlt hét végén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bejelentette: ha az ellenzék nem támogatja az alaptörvény terrorveszélyhelyzet miatti módosítását, a Fidesz az emberekhez fordul. Miként kell ezt értelmezni?
– Sokfajta eszköz létezik arra, hogy megkérdezzük az emberek véleményét, hiszen a kötelező betelepítési kvóta esetében is ezt tettük az aláírásgyűjtéssel, és elég világos választ kaptunk. Az illegális bevándorlás kapcsán is volt nemzeti konzultáció. A válaszadók elsöprő többsége egyetértett azokkal az intézkedésekkel, törvényekkel, amelyeket a Fidesz vezette kormány hozott, a kerítéstől kezdve a jogi határzáron át egészen odáig, hogy Magyarország maximálisan betartva az Európai Unió jogszabályait – amit egyébként más országok nem tartanak be –, nem fogad vissza olyan illegális bevándorlókat, akik nem hazánk területén léptek először az unió területére.
– Mi az a kompromisszum, ameddig a kétharmados döntést igénylő alaptörvény-módosítás ügyében a Fidesz hajlandó elmenni?
– A magyar emberek biztonsága nem lehet alku tárgya, a terrorveszélyt nem lehet „csak félig” elhárítani. Hiába vannak meg az eszközeink, információink arra, hogy a terrorcselekményekre készülőket idejében le tudjuk leplezni, mégse tegyük meg pusztán azért, mert jogi aggályok merülnek fel? Például a terrorgyanús személyek esetén, ha össze lehetne kapcsolni az állami nyilvántartásokat és adatokat, amit ma nem lehet, az sokat segítene a megelőzésben. Valóban ne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat Magyarországon és szerte Európában? Ez nonszensz. Nem is értjük pontosan az ellenék kritikáit. Mert ha valami olyat kezdeményeztünk volna, ami ismeretlen Európában, az más lenne. De nem, az európai demokráciákban alkalmazott megoldásokat utasítanak el. Az ellenzék kompromisszumos javaslatai egyáltalán nem életszerűek. A balliberális oldal besimul abba a vonalba, amit eddig is vitt, bevándorlás- és bevándorlópártiak. Az európai baloldallal egyetemben azt gondolják, helyes, ha Európába milliószámra jönnek ismeretlen szándékú és személyazonosságú emberek. A Jobbik pedig olyan felvetésekkel hozakodik elő, amelyeket nem lehet komolyan venni.
– Az ellenzék azzal érvel, hogy a tervezet túlzott hatalmat adna a kormánynak, olyan megfogalmazást is hallottunk, hogy katonai juntaként működne, ha elfogadná a parlament az alaptörvény módosítását.
– Ezek butaságok. Franciaországban diktatúra van a terrorveszély miatt elrendelt rendkívüli állapot következtében? Svédországban, Németországban junta van? Amerika egy diktatúra? Magyarország stabil demokrácia. Az ilyen típusú ellenzéki aggodalmak megalapozatlanok. Másról van szó: a balliberális ellenzék soha nem támogatott semmit ebben az ügyben. Ellenezték a kerítésépítést, a hadsereg segítségnyújtását a határok védelmében, a jogi határzárat, azt, hogy a Btk.-t módosítsuk úgy, hogy az illegális határátlépés bűncselekmény legyen. Ők azt javasolták, hogy fogadjuk vissza az illegális határátlépőket; azokat, akiket Európából Magyarországra küldenek. Összehordtak tücsköt-bogarat, hogy a katonák majd lövöldözni fognak a határon az „ártatlan menekülőkre”, vagy hogy túlzott és jogtalan lesz a magyar hatóságok fellépése az illegális határátlépőkkel szemben.
– Mi lehet a megoldás, ha az ellenzék nem hajlandó kompromisszumra?
– Az alaptörvénnyel kapcsolatos bármilyen népszavazást törvény tilt 1990 óta, tehát ez nem járható út, viszont az biztos, hogy politikai küzdelem lesz. Egyszer valaki csak ráébred az ellenzékből arra, hogy a magyar emberek biztonsága előbbre való a politikai haszonszerzésnél. Az viszont érthetetlen, miért kell ehhez a felismeréshez megvárni, hogy valamilyen tragédia történjen. Mi szeretnénk ezt megelőzni. Természetesen minden, jogszerűen rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk a biztonság garantálásához. De gondoljuk csak meg, ha azt látja a kormány, hogy komoly terrorfenyegetettség van, a gyülekezési jog korlátozása miként értelmezhető? Lehet-e zavarni egy adott helyzetben a terrorgyanús személyek kommunikációját, ha az más, törvénytisztelő embereket is korlátozhat? Tehát van egy sor olyan kérdés, amelyeket a mindennapokban kell eldönteni. Nyilvánvalóan megelőző kampányt is kell folytatni, mert látjuk, milyen veszélynek vannak kitéve az emberek akkor, amikor Európában európaiként viselkednek, utaznak, kirándulnak, munkát vállalnak.
– Konkrétan milyen felvilágosító kampányra utal?
– Arról kell tájékoztatnunk a magyarokat, hogy a megváltozott biztonsági körülmények között mire figyeljenek, miként viselkedjenek, ha külföldre utaznak. Sajnos most ilyen világot élünk. Szomorú, de a hírek azt mutatják, hogy már nem csak távoli vidékeken vannak az emberek ilyen fenyegetéseknek kitéve, hiszen a hét végi máltai erőszak egy magyar nő ellen irányult. Bécsben egy kisfiút egy migráns fényes nappal, nyilvános helyen erőszakolt meg. Borzasztó, ami történik. Egy felelős kormányzatnak erre valamilyen módon fel kell készítenie az embereket.
– A legfőbb kritika szerint az alaptörvény módosításának tervezetében nincs pontosan meghatározva, ki és milyen szempontok alapján dönthet a terrorveszélyhelyzet kihirdetéséről.
– Nyilvánvaló, hogy ezt a kormánynak kell meghatároznia, hiszen ez az ország legfontosabb vezető szervezete, amely erre egyáltalán alkalmas. 1990 óta az alkotmány alapján már eddig is a kormány hivatott egy sor minősített helyzetet meghatározni, megfelelő kontrollmechanizmus és eljárási keretek között. Arról lehet egyeztetni, hogy a terrorveszély kapcsán a parlament jóváhagyásáról szóló vita hogyan történjen meg. Nem szabad elfelejteni: a terrorban az a legalattomosabb, hogy nem nyílt fenyegetés – szemben a többi minősített helyzettel, például a polgárháborúval vagy külső támadással. Minden hozzáértő azt mondta Európában, nem az a kérdés, lesz-e támadás, hanem hogy hol és mikor. A francia hatóságok sem tudtak erre felkészülni. Az biztos, hogy Európa-szerte van terrorfenyegetettség, például a tömegrendezvények esetén. A tervezett szabályozás miatt a magyar demokráciát semmi nem fenyegeti. Korábban fenyegette, de az éppen a Gyurcsány-kormány alatt következett be, amikor az 1956-os forradalom évfordulójáról megemlékezőket szétverték, gumilövedékkel közéjük lőttek, mindezt a kormány jóváhagyásával.
– A magyar emberek biztonsága érdekében az alaptörvény-módosítás mellett más törvénycsomag benyújtása is várható?
– Attól függ, az ellenzék hogyan viszonyul a kormány által javasolt alkotmánymódosításhoz. Az ellenzéktől sajnos már sokszor láttuk, hogy pillanatnyi vélt haszonszerzés érdekében hajlandó a magyar nemzeti érdekeket kockáztatni vagy feláldozni. Azt, hogy milyen jogszabályokat és hogyan érinthet a terrorveszély elhárítását szolgáló törvénycsomag, pontosan nem lehet meghatározni, mivel annak kidolgozása még folyik a Belügyminisztériumban. A törvénymódosítások végső irányát pedig csak a február 15-ével kezdődő parlamenti ülésszak erre vonatkozó vitája után látjuk.
– Fontos témakör lehet az oktatás és az egészségügy helyzete is a frakcióülésen. Az utóbbi napokban utcára vonultak a tanárok, diákok, de az egészségügyben és a vasúti dolgozók körében is sok a kritikus hang. Mi lehet a Fidesz, illetve a kormány válasza ezekre?
– Az ellenzék válsághangulatot akar teremteni, és ehhez most a pedagógusokat használja fel. A megfogalmazott követeléseik többsége a bérekre vonatkozott, de tudnunk kell, hogy az elmúlt időszakban éppen a pedagógusok kapták az egyik legnagyobb mértékű béremelést a közszférában. Az ellenzéknek egyébként nincs saját témája, miután kudarcot vallottak a menekültpárti tüntetésekkel, most a pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat rántják maguk elé. Az ellenzék kormányozni tehetségtelen, de annyira nem, hogy ne tudna belekötni valamibe. Ez természetes, hiszen Magyarország nagyon jó hely, de nem minden tökéletes benne. Ha a közoktatást nézzük, az iskolák működési feltételeinek javítására 500 milliárd forintot költött az állam az utóbbi időben, a pedagógusok bérelemelésére 250 milliárdot. Nagy a bürokrácia, mondják a bírálók. Helyes, ezt csökkenteni kell az oktatás területén is, reméljük, akkor nem azért fognak tiltakozni, hogy miért szüntetjük meg a bürokrácia intézményeit. Nekünk a legfontosabb az, hogy ebben az egész közoktatási tusakodásban a gyerekek érdekei ne vesszenek el. Mindenki olyan rendszert szeretne, amelyben a gyerekek okosodnak, erősödnek, jó példát látnak maguk előtt, tanulnak, és felkészülnek arra, hogy felnőttként megállják a helyüket az életben.
– A közelmúltban nagy port kavart, vitatott bírói ítéletek és ezek kapcsán az igazságszolgáltatás felelősségének a firtatásával egy újabb frontot nyitott a Fidesz. Nem túl kockázatos ez politikai értelemben?
– A szólás- és véleményszabadság általános egy demokráciában, olyan nem létezik, hogy valami tabutéma lenne. Természetesen az nem helyes, ha valaki nyomást gyakorol a bírókra, de ha az ítéletet kommentálja valaki, nem a bírókra gyakorol nyomást, hiszen akkor már túl vagyunk a döntésen. Nyilvánvaló, hogy Kolontáron nem természeti katasztrófa, hanem ipari katasztrófa történt. Nehéz belátni, hogy miközben polgári felelősséget már megállapított a bíróság az ügyben, a tíz ember haláláért nincs felelős. Ezt józan ésszel senki nem értheti meg.