Több millió dollárnyi támogatást kaptak a Soros Györgyhöz köthető szervezetek a macedón választások, illetve az albán belpolitika befolyásolására – közölte tegnap a Judicial Watch konzervatív jogvédő alapítvány igazgatója az M1 aktuális csatornán.
Christopher J. Farrell beszámolt róla, az amerikai kormányzat beperlésével szerzett információk alapján derült fény a beavatkozásokra, amelyek során a milliárdos alakulatai mindenféle politikai aktivitást végeztek, és becslések szerint csaknem 186 dollárt költöttek szavazónként Macedóniában.
Soros György a világ számos pontján – többek között Grúziában, Ukrajnában, valamint a Közel-Keleten – döntött meg legitim módon megválasztott kormányzatokat, utóbbi régióban az Arab Tavasz néven vált ismertté a katasztrofális kimenetelű eseménysorozat. A névleg a demokrácia kiépítését célzó, színes forradalmaknak titulált akciók sosem vezettek a beígért eredményekre, ám számos alkalommal kiderült, hogy a milliárdos üzleti érdekei szolgáltattak okot a beavatkozásaira.
Soros több országban leplezetlenül az anyagi haszonért kezdett erkölcsileg és törvényileg egyaránt kifogásolható műveletekbe, és ezek során például Franciaországban a büntetőjogi felelősségét is megállapították. Ott bennfentes kereskedelem vádjával ítélet is született a tőzsdespekuláns ellen, a vád szerint Soros a bank folyamatban lévő felvásárlásáról értesülve kezdte nagy mennyiségben venni és eladni a Société Générale részvényeit még 1988-ban. Széles körben ismert, hogy 1992-ben a milliárdosnak az angol fontot is bedöntő spekulációja – amelynek során nagyjából egymilliárd dollár nyereséghez jutott – százezres tömegek megtakarításait károsította meg.
A tőzsdeguru irányítása alatt álló Quantum Fund befektetési alapkezelő legellentmondásosabb ügyleteiként ismertek az ázsiai valuták gyengülésére játszó spekulációk is. Leginkább a thai baht és a maláj ringgit sérültek Soros offenzívájának köszönhetően, majd nem sokkal azután kitört az 1997–98-as pénzügyi válság is, amely Indonéziát és a Fülöp-szigeteket rögtön megrengette, de később Dél-Koreát, Hongkongot és Kínát is elérte.
Bár a pénzügyi machinációknál a politikai befolyásszerzést könnyebb a jótékonykodás leplébe bújtatni, az utóbbi időben ezen a területen is láthatóan fogy a türelem a milliárdossal szemben. Soros két alapítványhálózatát, az Open Society Foundationst és az Open Society Institute Assistance Foundationt is kitiltották Oroszországból 2015-ben. Az Orosz Föderáció és Főügyészség veszélyesnek minősítette az említett alakulatokat az ország alkotmányos alapjaira nézve.
Macedóniában a tavalyi év elején a Stop Operation Soros mozgalom a milliárdos által támogatott civil szervezetek és NGO-k felforgató tevékenységének feltárására jött létre. Izrael kormányfője, Benjamin Netanjahu pedig tavaly nyáron a magyar kormány nemzetállami politikája mellett kiállva illette erős kritikával Soros Györgyöt és alapítványainak működését.