2017. július 26., szerda, Anna, Anikó napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/berlin-tamogatja-szegedi-lezerkozpontot-hasznosito-nemzetkozi-konzorcium-megalapitasat-1850746/

Berlin támogatja a szegedi lézerközpontot hasznosító nemzetközi konzorcium megalapítását

MTI
A német szövetségi kormány támogatja szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását – jelentette be kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

Az akadémikus a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium tudományos ügyekért felelős államtitkárával, Georg Schüttével folytatott tárgyalása után a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) megszervezésében nagyon fontos a szövetségi szintű német támogatás.

Ha sikerül létrehozni az európai intézménynek számító konzorciumot, akkor a szegedi lézerközpont sokkal vonzóbb lehet, mintha csak magyar intézmény lenne – mondta az NKFIH elnöke, rámutatva, hogy a lézerekkel kapcsolatos európai kutatásokban kiemelkedő, 20 százalékos Németország részaránya.

Pálinkás József hozzátette: ha Németország mellett Franciaországot és Nagy-Britanniát is sikerül megnyerni a kezdeményezésnek, akkor a többi országgal is meg lehet majd állapodni abban, hogy milyen feltételekkel vesznek részt a kutatóközpont munkájában, kapacitásai hasznosításában.

Mint mondta, a közelmúltban a francia és a brit kormány képviselőivel is folytatott tárgyalásokat, pénteken pedig a cseh és a román kutatási miniszterrel – a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákért felelős kormánytagokkal – egyeztet arról, hogy milyen legyen a három országot összefogó kutatási infrastruktúra igazgatási szerkezete. Ha ebben is sikerül eredményre jutni, akkor a következő lépés a konzorcium jogi megalapítása lesz.

Pálinkás József kiemelte: a német kormány abban is segít, hogy minél több német tudományos intézet bekapcsolódjon a szegedi lézerközpont és a konzorcium munkájába, de az is nagyon fontos, hogy olyan intézmény alakuljon ki, amelyet a német partnerek a magukénak éreznek, hiszen a tudomány „Németországban sem vezényszóra működik”.

A német partnerek „akkor jönnek Szegedre, ha ott olyan berendezés működik, amely vonzó számukra, és az intézményt úgy igazgatják, hogy könnyen hozzáférnek a berendezéshez” – mondta az NKFIH elnöke, aki ezért Berlinben megbeszélést folytatott a mintegy tízezer németországi kutatót összefogó Helmholtz Társaság – a legnagyobb állami finanszírozással rendelkező német kutatóhálózat – elnökével, Otmar Wiestlerrel és az optikai kutatásokkal foglalkozó Max Born Intézet vezetőjével, Marc Vrakkinggel.

Ők is arról számoltak be, hogy jelentős az érdeklődés német részről, ugyanakkor „van még feladat Magyarországon”, biztosítani kell, hogy a szegedi berendezés és annak igazgatása, menedzsmentje is teljesíti az elvárt követelményeket – mondta Pálinkás József.

Kiemelte, hogy a magyar-német tudományos együttműködésnek nemcsak évszázados múltja van, hanem ma is igen szoros, és a 2004-es EU-csatlakozás révén egész új dimenzióba került. Ezt jelzi többek között az a magyar részről nagyon sikeres EU-s program, amelyben a huszonnyolc tagállamban összesen tíz, úgynevezett tudományos kiválósági központot választottak ki, köztük két magyarországi intézményt. Mindkettőnek német partnere van: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) a Fraunhofer Intézet, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem konzorciumának pedig a heidelbergi központú Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium.

Ez is mutatja, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai „talán Németországgal a legerősebbek” – mondta Pálinkás József.

Az akadémikus a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy a holland felsőoktatási rendszerben nagyjából tíz évvel ezelőtt csaknem teljes mértékben áttértek az angol nyelv használatára, és ma messze a holland felsőoktatás a legsikeresebb. Ezt jelzi, hogy egy főre vetítve 104 eurót szereztek meg az elérhető európai uniós támogatásokból, míg Magyarország 14 eurónál tart. Ezért a magyar felsőoktatási intézményeknek is képzéseik jelentős részében el kell mozdulniuk az angol oktatási nyelv használata felé, mert ezzel lehetnek még vonzóbbak a diákok számára – vélte Pálinkás József.

A szegedi lézerközpont a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban közösségi forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás. A tervek szerint 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és akkor kezdhetik meg működésüket az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban.

Az NKFIH korábban ismertetett elképzelései szerint az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évi 2,4 milliárd forintra becsülhető.

Kiemelt

Magyaros orosz rulett

A közönség nem bírta csendben, többször is rázendített a „Nagy Viktor! Nagy Viktor!” szövegű magyar népdalra, fűszerezve egy kis „Szép volt, fiúk!”-kal.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!