Az MSZP frakcióvezetője szerint „az urizáló fideszes elit” alternatív valóságot épít, ám ahogy lelepleződik a Fidesz egyik alternatív valósága, azonnal lesz helyette másik. Tóth Bertalan a most zárult őszi parlamenti ülésszakot értékelve arról beszélt, hogy a miniszterelnök szeptemberben még az ősz legfontosabb eseményének a kvótareferendumot, majd az alaptörvény-módosítást tartotta, azok bukása után jöttek a győzelmi jelentések: nyugdíj- és béremelés, adócsökkentés, a rezsiharc folytatása. Tóth szerint ezzel szemben a valóság az, hogy ma Magyarországon minden negyedik gyermek funkcionális analfabéta, a magyar emberek rettegnek a betegségtől, a kórháztól.
Az LMP frakcióvezetője értékelőjében a bérválságot nevezte az ország egyik legnagyobb problémájának. Schmuck Erzsébet szerint a népszavazás sikertelensége után a kabinet a béremelés szükségességét előtérbe helyezte, de nem a hazai vállalkozások mellé állt, hanem a multinacionális cégeknek adott mintegy 140 milliárd forintot.
Gyurcsány Ferencék szerint Orbán Viktoré a régió leggyengébb kormányzása. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy amíg a magyarok fizetik a legmagasabb adókat a legalacsonyabb bérek mellett, addig sem az emberek, sem a magyar gazdaság nem tud előrelépni. A DK szerint az Orbán-kormány bukása után elsődleges feladat lesz az emberek és a cégek terheinek a csökkentése, hogy mind a fizetések, mind a magyar gazdaság növekedő pályára álljon – írta Gréczy.
– Az a Gyurcsány beszél, akinek a kormányzása alatt rekordmagas volt a munkanélküliek száma, több mint duplája volt a társasági adó és a személyi jövedelemadó, a dolgozóknak pedig megalázó béreket fizettek – reagált a Fidesz-frakció. Hangsúlyozták, hogy a Fidesz kormányzása óta 12 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött a munkanélküliség, a vállalatok és a dolgozók ma adócsökkentésre és megbecsülésre számíthatnak. A minimálbér jövőre 15, a szakmunkás-minimálbér 25 százalékkal emelkedik, és a közszférában is folytatódnak a béremelések.