2017. július 28., péntek, Szabolcs napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/beremeles-az-onkormanyzatoknal-1690744/

Béremelés az önkormányzatoknál

Pogácsás Tibor: Újabb feladatok átvétele miatt nincs veszélyben a települési autonómia
Olyan megoldáson dolgoznak, amellyel azokat a településeket támogatnák, amelyek saját erőből nem tudják megemelni a köztisztviselők bérét – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjújában a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, aki a javaslat részleteiről még nem kívánt beszélni. Pogácsás Tibor hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer bevált, jól működik, csak finomhangolásra lehet számítani.

– Amióta eldőlt, hogy a kormány két lépcsőben megemeli a járási és kormányhivatalokban dolgozók bérét – ez időközben meg is valósult –, az önkormányzati hivatalok köztisztviselői is várják fizetésük rendezését. Mikor emelkedik a bérük?
– A költségvetési törvény január elsejétől lehetővé teszi, hogy a polgármesteri hivatalokban a köztisztviselők fizetésének alapját képező illetményalapot szabadon határozzák meg az önkormányzatok. Így azok a települések, amelyek emelni kívánnak a dolgozók bérén, és ehhez van saját forrásuk, ezt meg tudják tenni. Ezek a települések, más módszerekkel ugyan, de korábban is megoldották ezt.

– A probléma az, hogy nagyon sok önkormányzatnak nincs forrása a bérrendezéshez. Rajtuk nem kívánnak segíteni?
– Dolgozunk egy olyan megoldáson, amivel azokat a településeket támogatnánk, amelyek saját erőből nem tudják megemelni a köztisztviselők bérét. A részletekről még korai beszélni.

– Tarlós István főpolgármester szerint ahhoz, hogy az állami szféra béremeléseit kövessék, és ne alakuljon ki még nagyobb bérfeszültség, a fővárosi önkormányzat esetében mintegy harmincmilliárd forintra lenne szükség, amire nincs forrásuk. Számíthat a főváros központi segítségre?
– Minden önkormányzatnál látni kell, hogy milyenek a kialakult bérviszonyok, emiatt én ebben a kérdésben óvatos lennék. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a fővárosban a központilag meghatározott bérekhez képest az elmúlt években is magasabb fizetéseket tudtak biztosítani. Budapest ugyanakkor speciális helyzetben van, amit mindenképpen külön kell vizsgálni.

– A 2010–14 közötti ciklusban átalakított önkormányzati rendszer finomhangolása még nem ért véget. Várható a területen komolyabb rendszerszintű változás jövő tavaszig, esetleg a 2019-es önkormányzati választásig?
– A változás folyamatos, most például a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó finanszírozás lesz lényegesen kedvezőbb az önkormányzatok számára. E téren sokkal inkább közelíteni fogunk a valós forrásigényekhez, mint eddig. Nagyobb változásokra nem kell számítani, a rendszer nem is igényel komolyabb módosításokat.

– Vannak olyan félelmek a polgármesterek körében, hogy a jövőben újabb feladatokat vonhat magához az állam, és ezzel tovább sérülhet az önkormányzatiság elve. Jogos az aggodalmuk?
– Hitchcock óta az emberek szeretik a borzongást, és talán ez is oka annak, hogy az önkormányzati vezetők ilyen rémisztő híreket keltenek, és ennek a hatásait vizsgálják. Először meg kell nézni, hogy az elmúlt években az önkormányzatok esetében milyen feladat átcsoportosítás történt. Az iskolák működtetése, fenntartása két lépésben átkerült az államhoz. Emellett a kórházak állami kézbe vételét említhetjük, de ez az intézkedés csak a nagyobb városokat érintette. Meg kell jegyezni azt is, hogy a kórházak, iskolák átadásával sok önkormányzat pénzügyileg jól is járt, mert a költségek egy részét korábban nekik kellett kigazdálkodniuk. Most pedig az intézmények fenntartásához csak a leggazdagabb településektől kérünk szolidaritási hozzájárulást. Ezenkívül a jegyzőktől vett át feladatokat az állam, de ezzel nem sérült az önkormányzatiság elve. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: újabb feladatok átvétele miatt nincs veszélyben az önkormányzatiság.

Forrás: Kurucz Árpád

„A mostani jogszabályi környezet miatt a falvak, városok nem kerülhetnek hitelcsapdába”

– A települések sokáig idegenkedve fogadták az ASP számítógépes modell megjelenését, ami az országosan egységes, elektronikus ügymenet alapja. Attól tartottak, hogy ezáltal csökken a települések gazdasági önállósága és nő a centralizáció. Változott mára az ellenállásuk?
– Az induláskor az első, kísérleti ütemben részt vevő több mint ötven Pest megyei önkormányzat érthetően vegyesen fogadta az ASP-t, mert a hivatali dolgozóknak többletmunkát jelentett a rendszer működtetése. Amikor döntés született arról, hogy az ASP-t országosan is kiterjesztik, akkor az ellenzék azt próbálta elhitetni, hogy informatikai módszerekkel minden hatáskört elveszünk tőlük. A program kezdetét így konfliktusok terhelték, de mára mindenki megértette, hogy szó nincs elvonásokról. Ezzel szemben az önkormányzatok egy olyan, állam által garantáltan működtetett szoftvercsomagot kapnak, amelyért most még gazdasági társaságoknak fizetnek.

– Mikor működhet az ASP élesben?
– A jelenlegi céldátum 2019, de nem az időpont a lényeg, hanem az, hogy a rendszer jól működjön. Ezért is kérjük a csatlakozó önkormányzatoktól, hogy a kidolgozás alatt minden problémát jelezzenek.

– Az önkormányzatok konszolidálásakor jogszabályban rögzítették, hogy a korábbi hatalmas adósságállomány még egyszer nem termelődhet újra. Nincs újabb tartozásfelhalmozás?
– A mostani jogszabályi környezet annyira precíz és pontos, hogy az önkormányzatok ma már nem tudnak kezelhetetlen hitelcsapdába kerülni.

– Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban jelezte, hogy a megyei jogú városoknál futó Modern városok program után a kormány a kisebb településeknek is felkínálja a fejlesztés lehetőségét. Mire lehet számítani?
– Egyértelmű, hogy szükség van a kisebb települések rendszerbe foglalt támogatására. Ezzel el lehet kerülni, hogy egyes járások vetélytársként ugyanolyan fejlesztéseket indítsanak. A részletek kidolgozása a jövő feladata.

– Mi a véleménye a főpolgármesternek a főváros anyagi helyzetével kapcsolatos kijelentéséről: „A szűkülő források mellett bővülnek a kiadások, az nincs rendben, hogy elvisznek fővárosi cégektől forrásokat, ellenben többletkiadások jelentkeznek”?
– Tarlós István főpolgármesterként megpróbál a lehető legjobb pozíciókat kiharcolni Budapestnek, teszi a dolgát. A kormánynak pedig az a feladata, hogy a rendszer egészét – benne a fővárossal és a kisebb településekkel – kezelje. Vannak aránytalanságok például a közműadó esetében a fővárosban és a kistelepüléseken szolgáltatók között, de nem a budapestiek kárára. Ezeknek a helyretétele okozhat sérelmeket, de a kormány kezelni tudja a helyzetet.

– Várható középtávon a fővárosi közigazgatási, önkormányzati rendszer reformja, átalakítása?
– Eddig sem volt és most sincs erre szándék.

– Hol tart a központi statisztikai régió, Pest megye és Budapest szétválasztása?
– A szükséges döntések megszülettek. A kormány elfogadta a Pest megyei képviselők kérését, és nyolcvanmilliárdos keretet biztosít a megyének a következő három-négy évben. Ebből azokat a fejlesztéseket lehet pótolni, amelyek a Budapesttel közös régiós besorolás miatt elmaradtak.

Kiemelt

Politikacsinálás kerülő utakon

Egy sor szervezet és csoportosulás a tényleges civil szervezetek mögé húzódva tisztán pártpolitikai aktivitást fejt ki, pártpolitikai célok megvalósítására tör.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!