Olyan kevés képviselő jelent meg az Európai Parlament (EP) nyári szünet előtti ülésszakának egyik plenáris vitáján, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevetségesnek és komolytalannak nevezte a törvényhozó testületet. Bár a hétfőtől tegnapig tartó utolsó ülésezésen a magyar EP-képviselők is mérsékelt aktivitást mutattak, az éves összesítő adatok alapján a Brüsszelbe és Strasbourgba delegált 21 honatyánk jócskán kivette a részét a parlamenti munkából.
Az összevetésből kiderül, hogy a legtöbb – 253 – felszólalás Szanyi Tiborhoz, a szocialisták képviselőjéhez köthető a plenáris üléseken. Dobogós lett még a DK-t erősítő Molnár Csaba, illetve a fideszes Pelczné Gáll Ildikó. A legkevesebbet az egyedüli LMP-sként Meszerics Tamás szerepelt, hét felszólalással. A plenáris üléseken legtöbbször a Fidesz adott jelet magáról a testület hazai képviselői közül: 1039 felszólalás köthető a konzervatív pártcsaládban tevékenykedő magyar honatyákhoz.
Az ellenzéki felszólalásoknak és a parlamenti kérdéseknek egyik visszatérő témája a migráció, amelyet a balliberális képviselők jellemzően támogatnak. Szanyi Tibor például azt állította a magyar kormányról, hogy „konkrétan börtönbe vágja a menekülteket”, és kitalációnak nevezte a nyugat-európai no-go zónák létét. A DK-s Niedermüller Péter a migráns gyermekek érdekeit képviselve támadta a kormány nemzetbiztonsági intézkedéseit. A Párbeszédben politizáló Jávor Benedek a magyar integrációs alap létrehozásának sürgetésére kérte az Európai Bizottságot, amely a bevándorlók letelepedését mozdítaná elő.
A jobbikos politikusok az EP-ben migrációellenes álláspontot foglaltak el: Balczó Zoltán az ellen emelte fel a hangját, hogy a bevándorlóknak a menekültstátusszal járó kedvezményeket automatikusan ne garantálják, Morvai Krisztina pedig a migráns férfiak által az európai nőkkel szemben elkövetett erőszak problémáját vetette fel. Érdekes, hogy a Jobbik a betelepítési kvóták elutasítása mellett szólalt fel, de a tavaly őszi hazai népszavazáson nem képviselte ezt az álláspontot.
Egy április végi ülésen pedig a szocialista Ujhelyi István árulózta a kormányt migrációellenes, nemzetállami alapokon nyugvó álláspontja miatt. A CEU-t érintő szabályozást az ellenzék nem támogatta, ám Bocskor Ágnes, a Fidesz képviselője hangsúlyozta: a Soros-egyetem körüli hírverés nem az akadémiai szabadságról, hanem egy kettős mércéről szólt. Soros György európai befolyása ellen a kormánypárti Deutsch Tamás emelt öt alkalommal is szót.
A korrupció témakörében szintén vitriolos ellenzéki megjegyzések születtek. A 4-es metró ügyében folytatott nyomozással kapcsolatban Szanyi Tibor a magyar nemzeti hatóságok és ügyészi szervezetek vezetőiről feltételezte, „adott esetben rokonságuk révén személyes haszonélvezői a bűncselekményeknek”, holott a korrupciógyanús ügy a nemzetközi vizsgálat alapján tisztán a szocialista-liberális vezetéshez köthető. Molnár Csaba pedig a miniszterelnökség tagjainak buszoztatási költségeivel kapcsolatban aggódott.
Az Ukrajnában és Romániában élő magyar kisebbségek szabad nyelvhasználata és diszkriminációmentes megítélése ügyében a Fidesz–KDNP-s Tőkés László és Szájer József többször is hallatták hangjukat. Az élelmiszereknek az unión belüli egyenletes minőségbiztosítása témájában a kormánypárti Pelczné Gáll Ildikó emelt szót, ahogyan Balczó Zoltán is azt szorgalmazta, hogy ne legyenek másodrendű fogyasztók a kelet-európai lakosok.
A színesebb kérdések közül Jávor Benedeknek azzal kapcsolatos aggodalma viszi el a pálmát, hogy milyen egészségkockázatai lehetnek az óraátállításnak. Ujhelyi István ebben az ülésszakban a Dunában fekvő hajóroncsokat is súlyos problémának látta, a jobbikos Kovács Béla számára pedig a zöldség- és gyümölcstermékek műanyag csomagolásának csökkentése volt szívéhez közel álló ügy. A kémkedéssel gyanúsított politikus az álhírek terjedése ellen is tenni kívánt egyik felszólalásában.