Balog Zoltán hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni.
Jean Asselbornnak „fogalma sincs” Magyarországról, úgy tűnik, számára ott ér véget Európa, ahol egykor a vasfüggöny volt, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek előtt az Európai Unió áll, „Magyarországgal együtt” – tette hozzá az emberi erőforrások minisztere.
Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi külügyminiszter nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt bírálja és úgy véli, a budapesti vezetésnek tiszteletben kellene tartania az uniós alapértékeket, Balog Zoltán aláhúzta, hogy „a jogok és az értékek összetartoznak”, és Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait.
A határok illegális átlépésének megakadályozása nem embertelenség, azonban a kormány tevékenysége nem merül ki az uniós külső határ védelmében és a szabályok következetes érvényesítésében, hiszen az emberi erőforrások minisztériumának illetékesei a karitatív szervezetekkel együttműködve egy „humanitárius katasztrófa” megelőzéséért küzdenek – mondta.
A budapesti Keleti pályaudvarnál tavaly szeptemberben kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte, hogy a magyar kormány mindig betartotta a szabályokat. Mint mondta, személyesen jelen volt, amikor Orbán Viktor kormányfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. „A megállapodásnak megfelelően jártunk el” – húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon előfordul embertelen fellépés menedékkérőkkel szemben, Balog Zoltán kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, és megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseket dokumentumokkal is alá kellene támasztani.
Mint mondta, Magyarországról nem toloncolnak ki senkit eljárás nélkül, és a szabályok ugyan „valóban szigorúak”, de megfontolandó, nem humánusabb-e rövid időn, akár egy héten belül közölni a kérelmezővel, hogy nem maradhat, mint várakoztatni őt akár évekig, és akkor közölni vele, hogy mennie kell, amikor már megszokta az új környezetet.
Hangsúlyozta: nem csupán igazságtalan, de nem is felel meg a valóságnak az a beállítás, hogy a „kis” Magyarország „a nagy bűnbak Európában, a rossz fiú, aki mindent tönkretesz”.
Magyarország az uniós külső határ védelmével „értelmesen és helyesen” jár el, tevékenységével „Németországot is védi” – tette hozzá.
A menekültkvótáról szólva aláhúzta, hogy a kormány azért fordult bírósághoz, mert megítélése szerint az ügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, mert a nemzeti önrendelkezést érintő kérdésről van szó, amelyben nem az Európai Bizottságnak, hanem a nemzeti parlamentnek kell dönteni.
Az uniós támogatások és a tagállamok közötti szolidaritás összefüggésére vonatkozó kérdése válaszolva hangsúlyozta, hogy a támogatás szerződésben lefektetett szabályok alapján jár Magyarországnak.
Jean Asselborn a Die Welt című német lapban kedden közölt interjúban kiemelte, hogy elfogadhatatlan az uniós alapértékek súlyos sérelme, ezért ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból az olyan tagokat, mint Magyarország, ahol „kerítéseket építenek háborús menekültek ellen”, vagy ahol megsértik a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A többi között hozzátette, hogy Magyarországon a menekültek távoltartását szolgáló kerítés „egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb”, a háború elől menekülő emberekkel „szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal”, és az ország „nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen”.