– Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle – identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai – kihívásokkal szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékévet megnyitó beszédében. A politikus azt hangsúlyozta: a reformáció is reményt jelent arra, hogy Isten teremtményeiként mindig képesek vagyunk a megújulva történő megmaradásra, hogy ismét olyan nemzetépítő államot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelvünk mellett képes oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar embernek. Reményt ad arra is, hogy a magyarok a XXI. században újra megtanulhatnak Isten előtt lehajtott fővel, de a világ nemzetei között a tőle kapott méltósággal járni, valamint arra, hogy az Írás örök igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező 500 évben is meg fognak maradni – jelentette ki a házelnök.
–A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés magunkkal – mondta ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Reformáció-emlékbizottság ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az 500. évforduló nem a katolikusok feletti győzelem ünnepe. – Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is – fogalmazott. – Ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta: a reformációban nem az a lényeg, amit az ember tesz, hanem az, amit az Isten tesz az emberrel. A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság ami meghatározza az embert, az egy embert szerető valóság, amit Jézus Krisztus élete, kereszthalála és feltámadása is bizonyít – fogalmazott a politikus. Szavai szerint Luther, Kálvin és a magyar prédikátorok érdeme, hogy elmélyülhetett a bizalmunk Istenben. a XVI. századi reformáció pedig a mai embert is taníthatja, hogy úgy újuljunk meg, hogy az ne szakadáshoz vezessen.
A megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a protestáns egyházak vezetői és a testvéregyházak képviselői is.
Az emlékév központi megnyitóján mások mellett fellépett a Nemzeti Filharmonikusok Zenekara, a Lutheránia Énekkar, a Budapesti Vonósok, a Baptisták Központi Énekkara, a Debreceni Református Kollégiumi Kántus és a Psalterium Hungaricum Kórus, és bemutatták a Luther életéről szóló magyar rajzfilmsorozat egy részletét.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét, a napot a reformáció emléknapjaként ünnepeljük.