– Újabb csata kezdődött Brüsszellel, miután az Európai Bíróság elutasította a kötelező kvóták elleni magyar–szlovák beadványt. Mi lesz a magyar kormány válasza?
– Egyetlen tagállami, nemzetállami jogról sem mondtunk le, csak vannak jogok, amelyeket az alaptörvény szerint közösen gyakorlunk az uniós tagállamokkal. Azokban a kérdésekben, amelyekre nem terjed ki az együtt gyakorlás, megítélésünk szerint törvénytelen, ha a döntéseket Brüsszelben, Luxemburgban vagy bárhol máshol hozzák meg. A bevándorlás, a kvóták kérdése nem tartozik a közösen gyakorolt jogok közé, nem szerepel az európai uniós csatlakozási szerződésekben. A kormány szerint a magyar emberek érdeke, hogy a döntések hozzájuk a lehető legközelebb szülessenek meg. Budapesten hozták meg azokat a döntéseket, amelyek az emberek érdekeit nézték, például a rezsikiadásaik csökkentését segítették vagy a migránsválságot kezelték. Brüsszelben pedig azok a döntések születtek meg, amelyek a multicégeket és az illegális bevándorlást segítették. A mostani ítélet nem tartalmaz végrehajtási záradékot, az uniós országok többsége a kvóták végrehajtását érdemben el sem kezdte. Az EU bürokratái doktrínák által vezérelt művi világban élnek, ami a politikai szóhasználatban és a döntésekben is egyre inkább látható.
– Az európai kereszténydemokrata pártcsaládon belül sem mindenki osztja a magyar álláspontot. A néppárti frakcióvezető, Manfred Weber egyenesen kötelezőnek tartja a kvótadöntést Magyarországra nézve. Ez mennyire gyengíti a magyar érdekérvényesítő képességet?
– Németországban választási kampány zajlik, e szempontból kell minden kijelentést értékelni. Magyarország is azt mondja, hogy mindenkinek segítséget kell nyújtani, de elsősorban a szülőföldjén vagy annak közelében. Nem beszélve a hatékonyságról, hiszen ugyanaz a pénzmennyiség Európában sokkal kevesebb embernek nyújt segítséget, mint Szíriában vagy Irakban. Éppen ezért indítottuk el a Hungary Helps programot, amellyel hazánk, erejéhez mérten – de sokszor azon felül is – házakat, kórházakat épít újjá, iskolát hoz létre a lakóhelyükről elmenekült diákoknak, munkahelyteremtő, illetve humanitárius akciókat támogat.
– Milyen a visszhangja ennek a programnak? Tudnak erről Brüsszelben is?
– Magyarország évek óta tesz vállalásokat, segít a nehéz helyzetben lévőknek, de erről Nyugat-Európában méltatlanul keveset beszélnek. A magyar felajánlás mértéke, az anyagi segítség egyes területeken nagyobb a gazdagabb európai államokénál. Ezért a kormány úgy döntött, hogy kinevezi a Hungary Helps utazó nagykövetét, hogy a programot minél ismertebbé tegye, minél jobban koordinálja a tevékenységét. Magyarország cselekszik, mert megvédi saját határait, állampolgárait, törvényes feltételeket biztosít az országba legálisan belépőknek, és nem ad többletjogokat az illegálisan érkezőknek.
– Milyen a migránskérdés kereszténydemokrata megközelítése?
– A katolikus egyház katekizmusa is beszél a migrációról, és leszögezi, hogy aki a szülőföldjén nem tud biztonságban élni, azon segíteni kell, de ugyanakkor fontos, hogy ez nem a gazdasági bevándorlókról szól, hanem a valódi menekültekről. A katekizmus mindezek mellett, szimmetrikusan a bevándorlók kötelezettségeiről is beszél. Leírja, hogy az államok a bevándorlásjog gyakorlását feltételekhez köthetik, legfőképp a törvények betartását és a befogadó ország kultúrájának tiszteletben tartását, valamint a közterhekhez való hozzájárulást követelhetik meg. Ebből is látszik, hogy amit a kormány két éve kitett az óriásplakátokra, és amiért annyi támadást kapott, azok szinte szó szerint a katolikus egyház katekizmusának 2241. pontjában is szereplő tételek. Magyarország a bevándorlás kapcsán a kereszténység univerzális, a nyugati civilizáció általános alapelvei szerint jár el, de úgy, hogy közben a befogadást és az önfeladást nem keveri össze. Nem hiszem, hogy jóra vezet, ha a nyugati, keresztény civilizációt, annak alapjait megtagadjuk, mert akkor két generáción belül olyan világ lesz Európában is, mint ami most a Közel-Keleten van.
– A kormány kritikusai sokszor Ferenc pápával és a neki tulajdonított, sokszor kiragadott kijelentéseivel példálóznak a kormány politikájával szemben. Folytatnak párbeszédet a Vatikánnal a migráció kérdéskörében?
– Augusztus közepén jártam a Vatikánban, és a Szentszék külügyminiszterével, Gallagher érsekkel is találkoztam, akinek ismertettem a Hungary Helps programot. Ő és később a hazánkba látogató Christoph Schönborn bécsi érsek is méltatta a kezdeményezést, a helyben segítés politikáját. Ha hasonló segítő programokat indítottak volna azok a nyugati államok is, amelyek gyarmati rendszerük és üzleti érdekeltségeik révén jelen vannak ezekben a térségekben, a vállalataik pedig óriási profitra tettek és tesznek szert, de a létrejött politikai káosz kialakulásában is felelősek, akkor a milliós tömegek vándorlásával járó társadalmi robbanás talán meg sem történt volna.
– A német közvélemény többségével szemben Angela Merkel kancellár szerint az iszlám már hozzátartozik Németországhoz, ha követői betartják a német törvényeket. Ez a kijelentés milyen jövőt vetít előre Európa és a kereszténység számára?
– A kancellár az európai gondolkodási „dobozból”, korlátok közül nézi a helyzetet, nem veszi figyelembe azt, hogy egy másik civilizációról van szó. Fogalmilag értelmezhetetlen az a mondat, hogy ha az iszlám betartja az alkotmányt, a törvényeket, akkor az Németország része. Az iszlám totális vallás, világnézet, amely kiterjed az élet minden területére. Az európai kultúrában, politikai berendezkedésben az állam és az egyház szétválasztva működik. Ez az iszlám esetében elképzelhetetlen. Ha az iszlám jelen van, akkor az államot is uralja, és innentől kezdve nem lehet betartani a német jogszabályokat, mert azoknak a helyét átveszik az iszlám törvényei. A nyugat-európai iszlám közösségek zárványként működnek, a kormányoknak alig-alig van róluk tudásuk, ismeretük, és ami a legnagyobb baj: befolyásuk sincs rájuk. Sőt vannak olyan negyedek, no-go zónák, ahova a rendőrök sem mernek bemenni, a hatóságok nem képesek érvényesíteni az állami jogot. Az önfeladás politikája, az integráció csődje miatt manapság egyes európai cégek akár a keresztet is kiretusálják a csomagolásról. Az iszlám integrál Európában, hiszen ők a saját szabályaik szerint élnek, míg a kereszteket elkezdték eltüntetni az érzékenységükre hivatkozva. Ha ez így folytatódik, akkor az európai kultúra teljesen vissza fog szorulni.
– Megszűnhet az általunk ismert európai világ egy-két emberöltőn belül?
– Aki járt Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten, az tudja, hogy az ottani civilizáció nem is értelmezhető európai szemmel. Amennyiben megváltozik a népesség összetétele és ezzel párhuzamosan a gazdasági, jogi és kulturális berendezkedés, akkor Európa prosperitás terén elért jelenlegi státusa is veszélybe kerülhet. Demográfiai halk háború zajlik. Európa egyes vezetői a Soros-tervvel összhangban nem saját emberi erőforrásaikra, hanem kvóták alapján betelepített, idegen kultúrájú emberekre kívánnak támaszkodni. Ha a Soros-terv szerinti ösztönzőket bevezetik, akkor Európában a népességcsere hamar megvalósulhat. Külön ügynökség lenne a betelepítésre, éves kvótákat határoznak meg, amihez még pénzügyi motivációt is adnak.
– Mit lehet tenni az olyan nem állami szereplők ellen, mint a Soros-hálózat?
– Pontosan ezért fogadtuk el a külföldi támogatású szervezetekről szóló törvényt. Vannak szervezetek, amelyek a külföldi támogatást nyíltan bevallva azt oktatási, nevelési, szociális célokra fordítják. És vannak azok a szervezetek, amelyek bojkottálják a törvény végrehajtását, nem akarják, hogy lelepleződjön: Soros pénzéből járják ki Soros érdekeit. A milliárdos üzletember egyszerre épített nyomásgyakorló hálózatot politikai célokból, és mellé saját médiát is teremtett. A modellt már több országban is alkalmazta: Macedóniában utcai zavargásokat szítottak az állam meggyengítése érdekében, hogy könnyebben átengedjék a Balkánon a bevándorlókat. Soros elment Brüsszelbe is, hogy terve részeként megpróbálja létrehozni a bevándorlási ügynökséget és a migráció anyagi ösztönzőit beépíteni az EU-s jogrendszerbe. Ne feledjük el, hogy az általa támogatott szervezetek több országnak is nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek. A magyar kormány erre felhívta az elmúlt években a figyelmet, mindenki eldöntheti, hogy ki a szimpatikus neki, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy ki Soros György embere, kik szolgálják a milliárdos érdekeit.
– A média egy része álhírekkel kelt hangulatot, és ezzel párhuzamosan a sajtószabadságot temeti. Hogyan lehet felvenni ezzel szemben a kesztyűt?
– Az ellenzéki médiában van egy nagyon erős, külföldről is támogatott balliberális rész, és van a Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó médiabirodalom. Tendenciózusan álhírekkel operálnak, amelyeknek van ugyan némi valóságtartalmuk, de melléjük részben vagy egészben kitalált elemeket illesztenek, és ezt tényként közlik, legtöbbször azt megelőzően, hogy az érintettek válaszolni tudnának vagy egyáltalán megkérdeznék őket. Az álhíradásnak nagyon jól kialakult rendszere van: reggel a Magyar Nemzetben megírják, utána ezt a Hír TV és a Simicska-birodalom rádiója egész nap szemlézi, napirenden tartja, s amióta Simicska bevásárolta magát, az Index is a címlapján hozza ezeket a híreket, este pedig az RTL Klub híradója teszi fel az i-re a pontot. Mire megérkeznek a valóságot tartalmazó cáfolatok, a hírt leveszik a címlapról, lepereg a hírfolyamban, lejár a „szavatossága”. Az ellenzéki álhírek legerősebb területe az egészségügy és a korrupció emlegetése, mivel ezt jelölték ki a kormány elleni támadás fő irányaként. Ezek ellen a mi legerősebb fegyverünk a valóság és az igazság bemutatása azokban a médiumokban, amelyek hajlandók mindkét álláspontnak teret adni.
– Az álhírek gyakran éppen az egészségügy témakörében keletkeztek. Ugyanakkor tény, hogy vannak valódi problémák is a betegellátás terén. Mit lehet tenni ezek orvoslásáért?
– Az egészségügyben a gazdaság növekvő teljesítményéből most már érezhető béremeléseket tudtunk elindítani. Az alapellátás megerősítése mellett az elmúlt években a kórházak működésében is látható többlet van. Az egészségbiztosítási alap összege tíz éve 1700 milliárd forint volt, a szocialisták utolsó ciklusában 1500-ra csökkent, mi viszont az elmúlt hét évben 2000 milliárd forintra emeltük. A korábbi, 500 milliárdos vidéki kórházfejlesztések után az Egészséges Budapest program keretében a fővároson és Pest megyén van a sor.
– Hogyan kezelhető az orvos- és ápolóhiány? Visszacsábíthatók a külföldre távozott szakemberek?
– Minden közép-európai országból nagyon sokan mennek Nyugat-Európába dolgozni. Magyarország családbarát országot épít, tehát ideálisabb körülményt próbál teremteni annál, mint amikor ezek az orvosok elmentek. Ha megnézzük a százezer lakosra jutó orvosok számát Nyugat-Európában és Magyarországon, körülbelül hasonló számot látunk. Ha a százezer főhöz a végzett orvostanhallgatók számát nézem, akkor Magyarországon ez a számarány magasabb, az ápolók tekintetében azonban alacsonyabb. Azért is erősítettünk rá az ápolók béremelésére, mert itt kell leginkább ösztönzőket beépíteni. Ilyen ösztönző, hogy 2019-ig 65 százalékkal nő az ápolói bér, 2012-höz képest pedig megduplázódik. Szerencsére ma már a végzett ápolók száma is emelkedést mutat az elmúlt évekhez képest. Míg 2010-ben 2921 ápoló szerzett szakképesítést, ez a szám tavaly 4509 volt.
– Az álhírek elterjedését is figyelembe véve mennyiben lesz más a mostani választási kampány a korábbiakhoz képest?
– Mindenképpen más lesz, mint korábban, mert ha most bárkivel beszél Európában, mindenki tisztában van vele, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, mi az ország álláspontja a legfontosabb politikai kérdésekben, elsősorban a bevándorlás kapcsán. Magyarország a kontinensen a józan ész politikáját, logikáját képviseli, szemben a valóságérzékét elvesztő Brüsszellel. A balliberális pártok komoly külső támogatást kapnak ahhoz, hogy a kormányt megbuktassák. Nyugati és más politikusok fogják egymásnak adni a kilincset az ellenzéki rendezvényeken. A Soros-hálózat máshol kipróbált módszereivel: utcai demonstrációkkal, provokációkkal, engedetlenséggel készülnek bizonyos szervezetek. Az anyagi forrás is biztosított, mivel Soros duplájára növelte a bevándorlást népszerűsítő és segítő NGO-k támogatását. Ez lesz a második olyan választás Magyarországon, amire az egész világ figyelni fog. A rendszerváltáskor 1990-ban mindenki ránk és a térségre figyelt, most is így lesz.