Kiszélesítené a migránsok jogait és lehetőségeit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), amely magyar idő szerint hétfőn éjjel nyilvánosságra hozta Global Compact for Migration (GCM) című egyezménytervezetét.
A javaslat, amelyet az MTI tudósítása szerint az ENSZ egy december 10–11-én Marokkóban rendezendő csúcstalálkozó keretében kíván elfogadni, garantálná a migránsok alapvető jogait, biztonságát, és ennek érdekében egy sor konkrét kötelezettségvállalást vázol fel. Az egyik cél, hogy bővítsék a legális migrációs útvonalakat, ezzel párhuzamosan pedig erélyesebben lépjenek fel az embercsempészek ellen.
A tervezet szerint a migránsok őrizetbe vétele csupán „végső eszköz” lehet, a törvényes (illetve az egyezmény szellemében tövényesített) úton érkező migránsokat segíteni kell a beilleszkedésben, biztosítani kell számukra a megfelelő okmányokat, hogy méltó munkát kaphassanak, és diszkrimináció nélkül juthassanak hozzá a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz. Lényegében tehát a fogadó ország állampolgáraival azonos jogokat kéne nekik biztosítani.
Az országoknak meg kell könnyíteniük a családegyesítést. Ezt a lehetőséget most is igyekszenek kihasználni a migránsok, akiket olyan szervezetek segítenek ebben, mint a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által támogatott Helsinki Bizottság.
Előfordult, hogy egy leszbikus nő két, természetesen nem vér szerinti gyermekét hozták családegyesítés címszó alatt Magyarországra. Az OSF-ről érdemes megjegyezni azt is, hogy számos területen, ideértve a migrációt is, az ENSZ stratégiai partnerének számít.
A GCM szerint az államoknak együttes erővel kell menteniük az emberéleteket a veszélyes migrációs útvonalakon, elsősorban a Földközi-tengeren, és közösen kell küzdeniük az embercsempészbandák ellen. Magyarország esetében ez például azt jelentené, hogy nemcsak befogadnia kell a migránsokat, de pénzzel vagy emberi erővel is támogatnia kellene a mentőegységeket.
Az ENSZ egyezménytervezete fontosnak tartja, hogy a bevándorlási politikában az egyes ember szempontját tartsák szem előtt, különös tekintettel a gyengébb csoportokra, így a nőkre és a gyermekekre. Bár a dokumentum szövege látszólag elismeri a nemzeti szuverenitást, felhívja a figyelmet arra, hogy a migrációt csak nemzetközi szinten lehet kezelni.
Szerintük ezért nagy jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek például abban, hogy a határok védelmét is integrált, biztonságos és összehangolt módon lehessen megoldani. Ami viszont végeredményben azt jelentené, hogy a határvédelmet kiveszik az egyes államok kezéből.
Mivel a migráció „többdimenziós realitás” – írják –, meg kell teremteni a migránsok közösségei számára a megfelelő körülményeket, hogy hozzájáruljanak az adott országok fenntartható fejlődéséhez, olvasható a tervezetben. E dokumentum szerint fontos, hogy a migráció problémájának megoldásába bevonják a migránsokat, a diaszpórákat, a helyi közösségeket, a civil társadalmat, a tudományos műhelyeket, a magángazdasági szférát, a parlamenteket, a szakszervezeteket, a helyi emberi jogi intézményeket.
Fontos az is, hogy az országok együttműködjenek a migránsok méltó, biztonságos visszatérésének, eredeti országukba való visszailleszkedésének elősegítésében.
Az egyezményben foglaltak elvileg nem kötelező erejűek, minden ország önként döntheti el, hogy magáévá teszi-e a megfogalmazott célokat, akarja-e alkalmazni a migrációs folyamat kezelésére javasolt eszközöket. Ennek ellenére az Egyesült Államok már a tervezet nyilvánosságra kerülése előtt jobbnak látta elhagyni a tárgyalásokat.