Az ügyben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő és további 51 ellenzéki képviselőtársa fordult az Ab-hez több, a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály alkotmányellenességét kifogásolva. Indítványuk szerint a kormány és a parlamenti többség a „Földet a gazdáknak!” programban zajlott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket.
Bár az Ab az indítvány felvetéseinek nem adott helyt, vizsgálata során észlelte: a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére, ezért nem zárható ki olyan költségvetési döntések sorozata, amely a földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkenti.
Az alap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított, hiányos szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bevételeknek az államadósság csökkentésére fordítása e célok megvalósítását veszélyeztesse.
Az Ab döntése szerint azonban a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.
Mindezek miatt az Ab kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadja el.
Az Ab az ügy kapcsán leszögezte, a sarkalatosság – kétharmados – követelménye tekintetében csak az alaptörvény rendelkezései irányadók. Az Országgyűlés mint törvényhozó nem állapíthat meg az alaptörvényhez képest további sarkalatosságot igénylő tárgyköröket, ezeket csak az alaptörvény módosításával, alkotmányozó hatalmát gyakorolva teheti meg.
A határozathoz Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István fűzött különvéleményt. A határozat az Ab honlapján teljes terjedelmében olvasható.
Ab: alkotmányellenes a Natura 2000 területek értékesítésének szabályozása
Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.
A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.
A kormány a „Földet a gazdáknak!” program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek.
Kedden az Ab rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét – egyedeket, fajokat, élőhelyeket – lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is.
Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, melynek tájékoztatása szerint Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken. A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig.
Az Ab kimondta: a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.
Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább.
Az Ab szerint a jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük, az állami bevételek maximalizálása az irányadó.
Az Ab szerint tehát már a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége. E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.
Az Ab hivatkozott az alaptörvényre, mely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok (…) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Továbbá Ferenc pápa egyik enciklikájára utalva az Ab hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, hiszen a ma élő nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagynak gyermekeikre, unokáikra, amely élhetetlen.
Az Ab mindezekre tekintettel állapította meg az alkotmányos mulasztást a Natura 2000 földek értékesítésével és azt követő hasznosításával kapcsolatban és 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására.
Az Ab közleményében kiemelte, hogy fennállása óta most először vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.
A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró csatolt különvéleményt.
Az Ab határozata a testület honlapján teljes terjedelmében olvasható.