Leszavazta szerdán a T. Ház a plakáttörvényt, amely a kampányidőszakokon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak. A fideszes Kósa Lajos, Halász János, Répássy Róbert és Vas Imre előterjesztése a törvényalkotási bizottsági eljárásban jelentősen módosult, de a szerdai parlamenti zárószavazáson sem az összegző módosító javaslat, sem az egységes előterjesztés kétharmados részei – amelyek gyakorlatilag lefedték a teljes indítványt – nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék egységesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon a korrupciót ne lehessen rendszerszinten megállítani és a feketefinanszírozásnak engedett szabad utat. – Az ellenzék minden, a korrupcióval kapcsolatos kijelentése innentől kezdve hiteltelen – jelentette ki.
Mint mondta: be akarták zárni azt a kiskaput, hogy egy pártot úgy lehessen burkoltan támogatni, „ahogy például Simicska Lajos milliárdos a Jobbikkal teszi” – hogy valamilyen szolgáltatást vagy árucikket mélyen a piaci ár alatt tesz elérhetővé. – Ez támogatás, csak nem pénzben – magyarázta. Példaként említette: ugyanez a helyzet, ha valaki autót vesz és annak árából 5 millió forintot engednek. – Az, amit a Jobbik és a Simicska birodalma csinál, egyszerű bűncselekmény, minimum áfacsalás, de többről is lehet szó.
A Jobbik egyetlen mondata sem volt igaz a plakátkampánya kapcsán, sem a darabszám, sem az ár, sem a hitelre vonatkozó közlések – hangsúlyozta Kósa. Az MSZP jelezte: korábbi javaslatukban szerepeltek olyan elemek, amelyek a mostani plakáttörvényben is benne voltak, de a jelenlegi törvényjavaslatot hiányosnak tartották. A Jobbik szerint a kormánypártiak betegesen rettegtek attól, hogy másnak is lehet ereje egyes médiafelületeken. Az LMP úgy vélte, akkor lehetett volna elgondolkodni a törvény támogatásán, ha elfogadják az LMP javaslatát, amely tiltotta volna a teljes kormánypropagandát.
Szerdán szó volt továbbá a Szent László-emlékévről, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és más kapcsolódó jogszabályok módosításáról, valamint a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság államkincstárba olvadásáról szóló javaslatról. Ezután az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról tárgyaltak a képviselők. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának vitájában a javaslatot ismertető Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a kommunista diktatúra hatalmi működésének megértését szolgálja, ha biztosítják, hogy minél több információt lehessen szerezni az állambiztonsági szervezetek működéséről.
A Fidesz szerint csak papolnak Soros civiljei
Az országban 60-65 ezer civil szervezet van, egy tucat tiltakozik valamennyiük nevében, amelyek erősen köthetők Soros Györgyhöz. Miközben az átláthatóságról és a nyilvánosságról papolnak, magukra ugyanazt már nem vonatkoztatják – jelentette ki Kósa Lajos szerdán. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a magyaroknak joguk van tudni, hogy ezek a szervezetek mennyi pénzt kapnak külföldről és milyen szándékaik vannak. Közben az USA budapesti nagykövetsége úgy vélte, a jogszabály méltánytalanul sújtja a civil szervezetek egy részét, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére. Leszögezték: nem valósak azok az állítások, amelyek szerint a törvény az Egyesült Államokban létező, idegen ügynökök bejegyzéséről szóló törvényen alapul.