– Péntek este súlyos terrortámadások történtek Párizsban. Ennek hatására szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el Magyarországon is, amelyben a katonák is érintettek. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A merénylet utáni szombaton, reggel összeült a nemzetbiztonsági munkacsoport, ahol a miniszterelnök úr meghallgatta a különböző jelentéseket, például a rendvédelmi szervezetek vezetőinek beszámolóit is. Ezt követően megerősített biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött. Erről már sok minden megjelent a sajtóban, a katonákra nézve ez azt jelenti, hogy nagyobb készültséggel és jelenléttel őrizzük az objektumainkat, ott vagyunk a katonai rendészeinkkel az utcán, illetve biztonsági intézkedéseket vezettünk be a misszióinkban is.
– Hogyan szigorították a katonai objektumok védelmét?
– Minden katonai szervezetnél szigorító intézkedéseket vezettünk be a saját objektumaik őrzés-védelmének megerősítésére, a katonai létesítményekhez további katonákat vezényeltünk, akik járőröznek is a környéken. Az objektumok őrzésével megbízott védelmi tartalékosok mellé tehát több, aktív szolgálatot teljesítő katonát küldtünk.
– Hol találkozhatunk a katonai rendészekkel az utcákon?
– Olyan helyszíneken, ahol nagyobb tömeg megjelenése várható, például közlekedési csomópontokon, nagy érdeklődésre számot tartó kulturális rendezvények helyszínein, vasúti vagy buszpályaudvarokon hajtunk végre fenntartó katonai járőrözést. Mivel a katonának alapfelszerelése a fegyver, ezt a katonai rendészek fegyverrel hajtják végre.
– Felmerültek olyan sajtóhírek is, hogy a katonai rendészeknél csak elrettentésként van Kalasnyikov, lőszert nem kaptak hozzá.
– Aki ilyet mond, nincs tisztában a katonai rend alapjaival sem. Elég szomorú, hogy így próbálják meg degradálni a honvédség védelmi szerepét. Ahogyan a katonához hozzátartozik a fegyver, úgy a fegyverhez hozzátartozik a lőszer is. A katonai rendészek éleslőszerrel járőröznek, és a fegyverhasználat rájuk vonatkozó szabályai szerint kell eljárniuk.
– Milyen feladatokat láthatnak el a katonai rendészek ezek alapján?
– Katonai gépjárműveket ellenőrizhetnek, és intézkedési jogkörrel rendelkeznek más katonákkal, vagyis katonai egyenruhás személyekkel szemben. A civilek esetében azonban ez csak a rendőrt illeti meg.
– Egy gépkarabéllyal felszerelkezett, lövöldöző terrorista jogilag minek számít, katonának vagy civilnek?
– Ez nagyon fontos kérdés. Nem tudhatjuk például, hogy egy terrorista nem hordhat-e a honvédség ruhájához hasonló öltözetet, vagy nem használhat-e hasonló járművet, mint a katonáink. Ezért is fontos a jelenlétünk, az ellenőrzésünk az utcákon. Amennyiben pedig erőszakos cselekményt követ el valaki azokkal a személyekkel szemben, akiknek a védelméről a katona köteles gondoskodni, teljesen mindegy, hogy mit visel, közbe kell avatkozni. A katonai rendész nem rendőr, de erőszakos cselekmény esetén közbeléphet, ha a magyar emberek biztonsága forog kockán.
– A hírek szerint erősebb katonai védelemmel kellett ellátni a paksi atomerőművet és környékét is.
– Paks védelme mindennapi feladat, a terrorfenyegetettségtől függetlenül. A Magyar Honvédségnek is lehet ebben szerepe, de ez nem a megerősített, B fokozatú intézkedések része. Jelenleg tehát a katonáinknak nincs közvetlen többletfeladata Paks környékén. Természetesen a légi forgalom figyelése, a légvédelmi ellenőrzés és az egyéb mindennapi feladatok továbbra is folynak.
– A missziós katonáink védelméről is fokozottabban kell gondoskodni?
– A missziókban is szigorító intézkedéseket vezettünk be. Ez a katonai feladatok végrehajtására nem vonatkozik, csak nagyobb figyelmet, megerősített felderítést követeltünk meg. A katonáink szabadidős tevékenységében azonban korlátoztuk a mozgásukat. De ez vonatkozik a Magyarországon gyakorlatokon résztvevő külföldi katonákra is.
– A katonai felderítőknek, hírszerzőknek mióta vannak ismereteik arról, hogy ilyen mértékű migrációs válságra kell készülni Európában?
– Az Európai Unió katonai bizottságában már több mint két éve ez az egyik fő téma. Elsősorban azonban Olaszországra, Görögországra, Spanyolországra, vagyis a tengeri kikötőkre koncentráltak a katonai vezetők. De a megoldás – akár a katonai része is – a közös politikai akaraton, szándékon múlik.
– Egy sajtónyilatkozatában ön már csaknem egy évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy Európától távol kellene megoldani ezt a kérdést.
– Ezt azzal kapcsolatban mondtam, hogy mindig sokan vitatják, hogy a katonáinknak ott kell-e lenni a missziókban. Akkor is azt mondtam, hogy a missziók lényege és értelme az, hogy élhető világot próbáljunk teremteni a válság vagy háború sújtotta térségekben. Ezzel például elejét vehetnénk a tömeges bevándorlásnak is, amely veszélyezteti a biztonságunkat és a kultúránkat is.
– Tehát ön szerint is összefüggés mutatható ki a migráció és a terrorizmus európai erősödése között?
– Önmagában a migráció nem jelentene terrorveszélyt, ha a bevándorlók törvényes úton próbálnának eljutni Európába. De itt olyan népvándorlás történik, amely során tömegével juthattak át emberek a határokon mindenféle ellenőrzés nélkül. Ezért számos személy juthatott be rossz szándékkal Európába, akár az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet ügynökeként. Mivel minden tömeg élén állnak vezetők, meggyőződésem, hogy a bevándorlás szervezett módon is zajlik. Ráadásul ezek a vezetők információkkal, technikai eszközökkel, irányított formában képesek mozgatni ezeket a tömegeket. Ha kell, olyan hangulatot is teremtenek a körükben, amely a támadásra buzdítja őket a hatóságok ellen.
– A franciák a terrortámadásra válaszul ismét bombázni kezdték Szíriát. Ez lenne a megoldás?
– Ahol ennyi fajta népcsoport, politikai berendezkedés érintett egy válságban, azt egyetlen hadsereg nem tudja megoldani. Koalíciós hadseregben kellene gondolkodni. Nem elég az sem, hogy a légierő bombázza az ISIS állásait, egy átfogó, szárazföldi műveletre lenne szükség a megfelelő erőkkel, hogy lépésről lépésre fel lehessen számolni a terrorista sejteket, központokat, gócpontokat. Az ISIS elleni koalícióban sok NATO-tagállam is részt vesz, egy magyar misszió például kiképzésekkel járul hozzá ehhez az iraki Kurdisztánban.
– Hogyan védekezhet Európa? Úgy tűnik, hogy a biztonsági határzár bizonyított az elmúlt időszakban.
– Magyarország nehéz helyzetben volt ilyen szempontból, hiszen európai uniós tagállam, schengeni határa van, ugyanakkor humánusan is kellett eljárnia. Mindenesetre eredményt csakis nemzetközi összefogással lehet elérni. Viszont én a honvédségnek ebben a feladatban betöltött szerepéről beszélnék elsősorban. A Magyar Honvédség most is bizonyította, hogy nemcsak a vörösiszap-katasztrófa, nemcsak az árvíz vagy egyéb természeti katasztrófa idején tud idejében cselekedni, hanem akkor is, ha sürgős határrendészeti lépésekre van szükség. Képesek voltunk viszonylag rövid idő alatt több száz kilométeres szakaszon lezárni az egész déli határt, miközben a rendőrökkel közösen kivettük a részünket a visegrádi négyek segítségével ennek megfelelő védelméből is.
– Igaz, hogy kerítést építhetünk más országokban is, illetve katonákat küldhetünk Görögországba?
– Magyar katona külföldön nem dolgozik határzáron. Balaton 2015 néven a V4 országokkal közösen hajtunk végre kiképzést a határvédelmi feladatokra való felkészülés területén. Az viszont tény, hogy más országokból több érdeklődés is érkezett a magyar biztonsági határzárral kapcsolatban. A tanácsainkat kérték a délszláv térségből, sőt a Baltikumból is, ahol valószínűleg az ukrán válságra reagálva kívánnak műszaki zárrendszert építeni. Ha olyan döntés születne az EU részéről, hogy Európa és az európai emberek védelme érdekében közösen, katonákkal kell fellépni a határokon, akkor a Magyar Honvédség kész és képes abban tevékenyen részt venni.
– Az ukrán válságra reagálva Magyarországon is hosszabb-rövidebb időre amerikai katonák és haditechnikai eszközök gyakorlatoznak. Maradnak állandó jelleggel is nálunk amerikai fegyverek?
– Egyelőre nem tudunk róla, hogy született volna ilyen döntés. A gyakorlatozás azt szolgálja, hogy jobban együtt tudjunk működni a NATO nemzetközi erőivel egy esetleges konfliktus során. Ezért vannak a hadgyakorlatok, amelyek alatt hozzánk is jönnek nemzetközi erők és mi is megyünk más államokba kiképzésekre, gyakorlatokra.
– Lesznek újabb vadászgépei a balestben összetört Gripenek helyett a Magyar Honvédségnek, és lesznek új katonai helikoptereink?
– Az egyik vadászgépünk javítás alatt áll, a másik helyett pedig be kell szereznünk egyet a gyártótól. Egyelőre azonban még nem tartunk itt, meg kell vizsgálni, hogy a megrongálódott gépből mi hasznosítható. Mindkét gépet pótolni szeretnénk jövőre. Nagy szükség lenne a katonai helikopterekre is, bízunk benne, hogy a döntés hamarosan megszületik.
Kerítés védi a déli zöldhatárt
A kormány idén június 17-én döntött arról, hogy lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon. A Magyar Honvédség július 13. és 18. között Mórahalom térségében először egy 175 méter hosszú mintaszakaszt épített, amely négyféle technikával készült el. A kormány a július 21-i ülésén döntött arról, hogy a határzárat a második változat szerint építik meg, kivéve egy körülbelül 30-40 kilométernyi, nehezen járható szakaszt, ahol csak pengés dróthenger lesz. A kerítés építése a 175 kilométer hosszú magyar–szerb határon augusztus elején kezdődött el, és szeptember 14-én este fejeződött be. A határzár utolsó szabad átjáróját akkor zárták le egy tehervagonnal, amelyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. Néhány nappal később a kormány arról határozott, hogy a horvát–magyar határon is kiépíti a biztonsági határzárat, amely október 15-én készült el több mint száz kilométer hosszan. A horvát–magyar zöldhatár többi szakaszán folyók képeznek természetes akadályt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban már arról beszélt, hogy ha szükséges, a magyar–román–szerb hármashatár és Mezőhegyes között épülhet meg a határzár a román–magyar határon. Internetes fórumokon pedig már az is téma, hogy a teljes román, sőt az ukrán határon is épülhet biztonsági határzár. (B. A.)