Az orvos- és az ápolóhiányra nem megoldás a nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatási forma, a kórházak gazdasági-műszaki személyzetének pótlásában azonban segítséget jelenthet – állítja Rácz Jenő.
A Magyar Kórházszövetség volt elnöke, a Veszprém megyei kórház korábbi igazgatója ezt azzal indokolta, hogy ha egy egészségügyi intézmény nem magán-, hanem jogi személlyel – jelen esetben valamely nyugdíjas-szövetkezettel – szerződik, annak rendelkeznie kell engedéllyel egészségügyi szolgáltatás nyújtására, valamint felelősségbiztosítással is.
Ez utóbbi azért lényeges, mert bár első körben minden esetben az adott kórház, szakrendelő áll helyt mulasztás vagy műhiba esetén, amennyiben azonban az eset anyagi következményekkel is jár, nem mindegy, hogy át tudják-e azt hárítani a valódi felelős kvázi munkáltatójára.
A nyugdíjas-szövetkezet, mint az idős orvosok, ápolók tovább-, illetve visszafoglalkoztatására ideális forma azért került szóba, mert elvileg mind a kórházaknak, mind az érintetteknek jó megoldás lehet, hogy mindössze 15 százalékos szja-fizetés mellett ismét hadra foghatók azok az egészségügyiek, akiket hivatalosan nyugdíjazni kell.
A közszférában dolgozóknak 2013. július 1-je óta kell választaniuk a nyugdíj vagy a munka között, az egészségügy is csak annyi könnyebbséget kapott a szabály alól, hogy itt kérvényezni lehet a nyugdíjkorúak továbbfoglalkoztatását.
Rácz Jenő – hasonlóan a legtöbb egészségügyi érdekvédővel, vezetővel – úgy látja: a különféle fél- vagy részmegoldások helyett inkább teljes egészében mentesíteni kellene az egészségügyet a kényszernyugdíjazási szabály alól, mert ezt a munkavállalók elöregedése és az évről évre aggasztóbb munkaerőhiány egyértelműen indokolttá tenné.
– A munkaerőkrízis miatt mindent meg kell tenni azért, hogy akit csak lehet, tovább- vagy visszafoglalkoztathassanak az egészségügyi intézmények. A kórházak már abba is belemennek, hogy négy órára vegyenek vissza nyugdíjasokat, és ketten lássanak el egy műszakot, annyira meg vannak szorulva – fogalmazott.
A Mérték címmel a közelmúltban publikált átfogó kormányzati jelentés szerint nemzetközi összehasonlításban Magyarország az egészségügyi dolgozók lakosságszámra vetített arányát illetően az európai uniós átlag közelében helyezkedik el. Az ápolók terén azonban 25 százalékos az elmaradásunk az EU-átlagtól. Az orvosoknál inkább az egyre magasabb átlagéletkor ad aggodalomra okot: ez tavaly már majdnem 50 év volt.