Csehországban a legelfogadóbbak a zsidókkal szemben, míg Lengyelországban értenek egyet leginkább az antiszemita állításokkal a V4-ek közül – derült ki egy most megjelent felmérésből. A kutatás a Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban című tanulmánykötetben jelent meg, a kisebbségi jogokkal foglalkozó Tom Lantos Intézet gondozásában. Az angol nyelvű kötetnek négy szerzője van, ki-ki a saját országát vizsgálja. A magyar szerző, Barna Ildikó szerint a könyv hiánypótló, mert míg Nyugat-Európában az antiszemitizmust annak intenzív jelenléte miatt sokkal többször kutatták, addig a V4-ek régiójában kevesebb ismeretünk van a kérdésről. Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot egységes felépítésű tanulmányokban elemzik, hogy az országok jobban összehasonlíthatók legyenek. A hasonlóságukat a közös történelmi örökség okozza: mind a négy ország a Szovjetunió befolyása alá tartozott, ezért a sztálinista anticionista kampány hatott a társadalmukra és hozzájárult az antiszemitizmus továbbéléséhez – állítja Barna Ildikó. További egyezés, hogy – az antiszemitizmus jelenléte ellenére – mind a négy nemzet kormánya törekszik az Izraellel való jó viszony fenntartására.
Félix Anikó radikalizmuskutató, a kötet egyik szerkesztője elmondta, a modern antiszemitizmusnak három formája létezik: a holokauszttagadással jellemezhető másodlagos, az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos, valamint a kötet fókuszában álló új antiszemitizmus, amely Izrael démonizációját és delegitimizációját jelenti.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megjelent könyv szerzője szerint – megjegyezve, hogy talán nem szándákosan, de hatását tekintve – antiszemitizmust gerjeszt a kormány aktuális plakátkampánya, amely Soros György tevékenységét bírálja.