Pénteken mutatják be a római-parti mobil gát megvalósítását ellenző civilek a III. kerületi Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Duna-part rendezésére készült alternatív javaslatukat. A tanulmány Koncsos László vízépítő mérnök árvízvédelmi szakvéleményét, Bardóczi Sándor tájépítész városrendezési javaslatát, valamint Tosics Iván és Csanádi Gábor szociológusok társadalmi háttértanulmányát tartalmazza.
A Lányi András író-filozófus, környezetvédő nevével fémjelzett tervezet szerint a partélre tervezett mobil gát veszélyes és természetromboló. A tanulmány kimondja, hogy az árvízvédelmi fővonalnak a Római-part helyett a Nánási út–Királyok útja vonalára kell kerülnie. A civilek szerint a jelenleg hatályos, elfogadott és szakhatóságilag engedélyezett tervek esetében a döntéshozók nem rendelkeztek és továbbra sem rendelkeznek kellőképpen megalapozott információkkal.
Az árvízvédelem kapcsán Tarlós István főpolgármester a július 27-i Budapestinfón a beruházás ellen tiltakozó Lányi Andrásnak, a Védegylet alapítójának felajánlotta: ha az augusztus végi közgyűlésig olyan, megfelelően alátámasztott szakvéleményt tár elő, amely a római-parti helyett a Nánási út–Királyok útja nyomvonalat támogatja, akkor azt be fogja vinni a testület augusztus végi ülése elé.
A szakhatósági engedélyekkel rendelkező, Római-partra tervezett mobil gátas védmű építkezése legkorábban ősszel kezdődhet meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői szerint a védműnek a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon történő megépítése is szükségszerűen fakivágásokkal járna, és nem utolsósorban hétmilliárd forinttal kerülne többe, mint a part menti. A Nánási út–Királyok útjai gát megvalósítása esetén a védvonal és a part között hetven hektár terület maradna védelem nélkül, a számítások szerint több mint 40 milliárd forint értékkel.