Tíz év óta először zárta adósság nélkül az évet a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház – tudtuk meg az intézmény főigazgatójától. Moizs Mariann azt mondta, a pozitív előrelépés részben a központi konszolidációnak köszönhető, amelynek során a kórház 800 millió forintot kapott. Ez a korábbi években megszokottnál is nagyobb segítség volt, mert míg az eddigi adósságrendezések után mindig maradt kifizetetlen számlája, most az összes lejárt tartozását rendezni tudta az intézmény. Moizs Mariann ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy tavaly március óta már nem nőtt az adósságállományuk, mivel a kórház is feszes gazdálkodást folytatott.
Ebben segítségére voltak az elmúlt évek részben uniós forrásból megvalósult fejlesztései, amelynek révén új, költséghatékony technológiákat tudtak bevezetni, illetve a beruházások, amelyek nyomán egy telephelyre koncentrálták a különböző ellátási területeket. Így megszűntek a párhuzamosságok, és koncentráltabb lett a munkavégzés, észszerűbb az amúgy szűkös humánerő felhasználása. Miután pedig – mint a főigazgató fogalmazott – negyven klinikai szakmát nem lehet egyformán magas színvonalon művelni, az orvosszakmai munkát is egy stratégia mentén fejlesztették.
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórháznak sem maradt harminc napon túl lejárt tartozása, miután adósságkonszolidációra és fejlesztésre összesen 621 millió forintot kapott – jelentette be még tavaly decemberben Tamás László János, az intézmény főigazgató főorvosa. Lényegesen csökkent, kezelhetővé vált az adósság, így nem lesz fennakadás a betegellátásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban sem, amely csaknem 1,1 milliárd forintot kapott decemberben az adósságállomány csökkentésére. Adorján Gusztáv főigazgató a város portáljának a közelmúltban elmondta: alig több mint 400 millió forintnyi, nem lejárt számlát kell majd rendezniük, ami nagy eredmény ahhoz képest, hogy a korábbi években ez rendre 1-2 milliárd forint környékén volt.
A múlt év végi kórházi konszolidációnak három forrása volt: a 45 milliárdos általános, illetve egy 15 milliárdos megpályázható adósságrendezési keret, valamint a 10 milliárdos úgynevezett kasszasöprés, vagyis a tb-kasszában megmaradt pénz. Pályázni most először lehetett ilyen támogatásra, azzal a nem titkolt céllal, hogy hatékonysági lépésekre ösztönözzék az intézményeket, amelyekhez ily módon külső forrást vehettek igénybe. A kórházak éltek is a lehetőséggel, összesen 45 milliárd forintra nyújtottak be igényt.
Senki sem jár rosszabbul
A kórházak pénzügyi és számviteli dolgozói ugyanott, ugyanannyiért, ugyanazt a munkát fogják végezni, az átvett munkavállalók nem járnak rosszabbul. Német László, a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója ezzel igyekezett megnyugtatni az érintetteket, miután lapunk megírta, hogy két napja az ÁEEK levélben értesítette a kórházi főigazgatókat: áprilistól átveszik az intézmények pénzügyi-számviteli feladatait, a területen dolgozókkal együtt. Németh László szerint egyelőre nem tudható, mennyi embert érint az átszervezés, az erre vonatkozó adatgyűjtés és az egyeztetések a következő hetekben kezdődnek. Szerinte azonban a kórházak összességében milliárdokat spórolnak a lépéssel.