A lapunk birtokába került területi adatsorokból kiderül, hogy a legtöbbet igazolatlanul távol tartott gyermekek Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordultak elő. Míg januárban Szabolcsban összesen nyolc, Jász-Nagykun-Szolnok megyében hat szülőnél szüneteltették a nevelési támogatás folyósítását, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze egy esetben fordult ez elő.
Februárban 15 gyermek igazolatlan hiányzása haladta meg megengedett húszat Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 11 megvonás történt Szabolcs-Szatmár-Beregben, és öt Tolna megyében.
Márciusban, amikor a legtöbben estek el az ellátástól, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 15, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 12 szülőnél vonták meg a családi pótlékot, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hét juttatásra jogosult személynél szüneteltették az ellátást. Ez utóbbinál érdekes, hogy januárban még csak egy, és februárban is mindössze négy szülő tapasztalta meg az új jogszabály hatását.
A januárban bevezetett jogszabályváltozás szerint akkor vonható meg a támogatás, ha a gyerek nem jár óvodába. Vagyis ha öt napnál többet hiányzik igazolatlanul, a jegyző felkeresi a szülőt, és szóban figyelmezteti. Amennyiben az igazolatlan hiányzások száma az adott tanévben felkúszik húsz órára, akkor megvonható a családi pótlék.
Ismert, a kormány tavaly szeptember elsejétől vezette be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást annak érdekében, hogy a gyermekek a lehető legkorábban megfelelő fejlesztésben, nevelésben részesüljenek. Az új jogszabály másik célja az volt, hogy az édesanyák vissza tudjanak térni munkahelyükre, és akár részidőben is újra dolgozhassanak, ha szeretnének. A kötelező óvodába járás alól mindössze egy százalék kért felmentést, ami azt mutatja, az új rendszer nincs a szülők ellenére.
Végül, de nem utolsósorban, a hároméves kötelező óvodáztatással együtt a kormány ingyenessé tette a bölcsődei és óvodai étkezést, így a legkisebb gyermekeknél 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenes étkezésben részesülők száma.