2017. október 22., vasárnap, Előd napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/alapjaiban-ujulhat-meg-az-oktatas-2280502/

Alapjaiban újulhat meg az oktatás

Csépe Valéria: A lényeg a tudáskonstrukció, azaz a megértésen át vezető motivált felépítés
Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a lapunknak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője, aki arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja.

– Milyen fa alatt ülünk?
– Egy szilfa és egy kocsányos tölgy alatt.

– Kell ezt tudnia egy diáknak?
– Én az egyetemen tanultam, ugyanis a pszichológia mellett biológiatanári szakra jártam. Egy általános vagy középiskolásnak viszont nézetem szerint nem kell tudnia, milyen fa alatt ülünk. Ezek tények, adatok, ha valakit érdekel, vagy szépíteni szeretné a hétvégi kertjét, utána tud nézni. Nem kell ezzel terhelni a diákokat. Amúgy szép emlékeket idéz ez a hely itt a Piarista közben a kocsányos tölgy alatt, mert ide jártam egyetemre.

Fotó: Bach Máté

A miniszteri biztos szerint egyetlen gyereknek sem szabad lemaradnia

– Hamar rátalált az útjára?
– Sokáig kerestem, nem tudtam, mi leszek, ha nagy leszek, ahogy ma is sok diák van ezzel így. A gimnáziumban szerettem bele a pszichológiába. Amikor felvettek az egyetemre, először munkapszichológus, aztán klinikai pszichológus, majd klinikai gyermekpszichológus akartam lenni. Jelenleg a kognitív pszichológia és idegtudomány területén dolgozom. Ide tartozik az észleléstől az emlékezeten keresztül a figyelemig sok minden. Az egyik kutatási területem az olvasás fejlődése, ennek agyi mechanizmusai és atipikus fejlődése, a diszlexia.

– Ha sikerül megvalósítani az új alaptanterv tudományos alapokra helyezett megújítását, akkor lehet, hogy a jövő nemzedéke úgy emlegeti majd önt, ahogy a mai­ak Klebelsberg Kunót. Jó a párhuzam?
– Klebelsberg Kunó nagyon sok alapvetően fontos dolgot tett az oktatásért, az ő nevéhez fűződik például a népiskolák kialakítása. Akkor az volt a cél, hogy minden gyerek szerezzen tudást. Ma megint ilyen horderejű változásra van szükség. Arról van ma már szó, hogy minden gyerek egyformán jó és használható tudáshoz juthasson, s mindenki minőségi oktatást kapjon. Iskoláink egy része ugyanis leragadt a 20. században. Éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk.

– A tartalmi megújulással párhuzamosan történik a digitális átállás az oktatásban. Ez önnek jó csillagállást jelent.
– A digitális oktatási stratégia, amely infrastrukturálisan és tartalomban is épp most épül fel, remek platformja lesz majd annak, hogy miként nyer teret a tartalmi megújulás. Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk.

– Mennyi ez a viszonylag rövid idő?
– Ezt nyilván nehéz pontosan megmondani, az oktatás nagyon nagy rendszer, minimum három-négy év, de az is lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz. Viszont még így is arról van szó, hogy negyedannyi idő alatt lezajlik nálunk a megújulás, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett mára az oktatás. Persze ez azért lehetséges, mert a jól működő oktatási rendszerekből át lehet venni azokat az elemeket, amelyek alkalmazhatók a magyar társadalmi viszonyok között is. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskolák közötti jelentős különbséget önmagában a tartalmi megújulás nem fogja feloldani.

– Mi a baj a hazai oktatással?
– Amit a szülők is látnak: a gyereknek sokszor nincs kedve tanulni. Ennek az egyik fő oka, hogy siettetjük a tanulást. Ráadásul a gyerekek egy elég nagy része nem tud vagy nem szeret önállóan tanulni. Sőt attól is bánatosak, hogy az a digitális világ, amelyben élnek, nem jelenik meg az oktatási intézményekben, sok helyütt ki is van tiltva. Ezeken mind változtatni szeretnénk. Az sem jó, hogy mindent kétszer kell megtanulni. Először egy kicsit, aztán mélyebben. Teljesen felesleges időpazarlás. Ma már nem a tudás átadásáról, hanem tudáskonstrukcióról beszélünk, azaz a tudás aktív, a megértésen át vezető motivált felépítéséről. Problémát jelent, hogy a tantárgyak tartalma nem kapcsolódik, nem érintkezik egymással. Erre nagyon sok lehetőség lenne. Arról már nem is beszélve, hogy vannak olyan tartalmak, amelyeket nem jó életkorban tanulnak a gyerekek.

– Mi a megoldás?
– A jelenségalapú oktatás, azaz az érintkező tartalmak integrálása. Az ebben a szemléletben végzett tanulásról, tanításról a diákok véleménye szinte mindig az, hogy nem is gondolták volna, hogy ilyen érdekes is lehet az iskola.

– Hogyan lehet csökkenteni az oktatási tartalmat?
– Csökkenteni kell a tudás felépüléséhez nem szükséges tények, adatok mennyiségét. Meg kell változtatni a súlypontokat, a tartalmak sorrendjét, s még sok mást is. Ez nagyon komoly munka. A magyar gyerekek, akár a többi nemzet gyerekei, bármit meg tudnak tanulni, de el kell jönnie annak az időnek, hogy használható tudást adjunk a kezükbe. A jövőben ugyanis sok olyan szakma lesz, ami ma nem is létezik. Ezért fontos, hogy a lexikális tudás mellett a képességeket jobban kibontakoztassuk, s a készségeket is körültekintőbben fejlesszük.

– A mai diákok sok területen nem eléggé kompetensek?
– A kompetencia arról szól, hogy a megszerzett tudást mennyire tudjuk használni. Ennek elsajátításához időre van szükség. Mondok egy példát. A legtöbb ember valószínűség-becslése nagyon rosszul működik, tehát amikor a valószínűség-számítást tanítjuk a matematikában, érdemes kipróbálni olyan eseteket, amelyekben ütköztetjük a természetes gondolkodás eredményét a matematikával.

– Ehhez kell a jó tanár.
– Ha egy tanár korszerű módszertannal dolgozik, sikerélménye lesz, szárnyakat kap, jobban fogja szeretni azt, amit csinál. Tehát végig kell gondolni azt is, hogy a tanárképzés során milyen ismereteket adunk a leendő pedagógusoknak.

– Gondolom, a meglévő pedagógusoknak is folyamatosan tanulniuk kell.
– Tanulni kell egy életen át. Az élethosszig tartó tanulás egy általános program minden fejlett országban.

– Azt mondják oktatási szakértők, hogy jelenleg a magyar oktatási rendszerben nő a különbség a különböző képességű gyerekek között.
– Egy jól működő oktatási rendszer kezelni tudja a különbségeket. Nem szabad egyetlen gyereknek sem lemaradnia, s a képességei szerinti tudásmaximumot kell elérni. Egyformán jó minőségű oktatásra van tehát szükség minden iskolában. Mi erre törekszünk.

– A nagyon sikeres finn oktatási reform egyik fontos eleme volt, hogy a szülők nem kritizálták, hanem segítették jobbá tenni az oktatási rendszert, ami mára egyformán jó lett minden iskolában. Nehéz ezt megérteni egyelőre hazánkban, de a szülőktől is függ, hogy milyen iskolában tanul a gyerek.
– Végig kell gondolni, hogy mit kell tenni azért, hogy a szülő, a pedagógus és a tanuló is jól érezze magát. Ennek első lépése a jó, minőségi oktatás megteremtése. Végig kell gondolni, hogy kinek mit kell csinálnia ehhez. Persze van olyan szülő, aki mindent kiszervezne az iskolának, és várja, hogy az iskola tanítsa meg a gyereket mindenre. Valószínűleg nem ez a helyes út. Az sem tűnik megfelelő iránynak, hogy azt mondjuk, a gyerekek nem jók, sőt még az sem vezet messzire, ha a szülőt hibáztatjuk. Le kellene ülni végre mindhárom szereplőnek. Az oktatás teljes megújítása jó lehetőséget ad arra, hogy újra végiggondoljuk, hogyan kellene együttműködnie a gyereknek, a szülőnek és a pedagógusnak ahhoz, hogy jobb legyen az oktatás. A kritika fontos, ám most a megoldáson kellene dolgoznunk.

– Hogyan haladnak a munkával?
– A tantervi rendszer megújítását alapozó fejlesztést elkezdtük, a magyar szakemberek már munkához láttak, és a nemzetközi szakértők felkérése is zajlik. Ígérem, jó dajkái lesznek a projektnek addig is, amíg elkezdődhet a társadalmi egyeztetés az első változatról.

Hirdetés

Kiemelt

Rák a szemben

A fertőző betegségek terén a legnagyobb változás a kullancsok és rovarok (például szúnyogok) által hordozott betegségek elterjedésében várható.

Poszt-trauma

Büszkeség

Ha valamire, erre tényleg büszke lehet az ember!

Verhovstadt Orbánra lőtt, de magát találta el

Úgy tűnik, Guynak ez most sem jött össze. 

Vitray is beleállt

A Kádár-rendszer hangadója nyilasozott.

Visszatért a Népszabadság

Az egykori szerzők írtak bele.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!