– Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, azaz 2004. május 1. óta elsődleges az emberi erőforrást érintő programok támogatása?
– A támogatásokból, amelyeket az Európai Unió juttat országunknak, különösen fontos az emberi erőforrásba történő beruházás. Azok célja, hogy a munkavállalók képzettsége növekedjen, és minőségibb munkahelyek jöjjenek létre a tagországokban. Nyilvánvaló, hogy ebben az EU és Magyarország érdekei teljesen megegyeznek. Az unió költségvetése hétéves ciklusokra oszlik. A 2007 és 2013 között futó két nagy operatív program a társadalmi megújulást, illetve az ahhoz kapcsolható infrastrukturális beruházások támogatását szolgálta. Az akkori fejlesztések a 2014–2020-as ciklust is befolyásolják. Magyarország eredményesen tárgyalt, csaknem kilencezermilliárd forintnyi forrás jut nekünk. Ennek egy részéért vagyunk felelősek tárcaszinten.
– Mekkora részt képviselnek ezek a Magyarországnak jutó forrásokból?
– Az Emberi Erőforrások Minisztériumához a mostani ciklusban két operatív program tartozik: az emberi erőforrás fejlesztési, és a rászoruló személyeket támogató operatív program. Az első, az EFOP a jelentősebb, amelyben több mint ezermilliárd forint értékben hirdettünk már meg pályázatokat. Ez 139 kiírást jelent. Mindegyik arra irányul, hogy javítsa a munkavállalók képességeit, erősítse a foglalkoztatást, és a gazdaság teljesítőképességét. Pályázati felhívás jelent meg például karitatív szervezetek infrastruktúrájának, logisztikai hátterének javítására, hogy legyen autójuk, raktáruk, polcrendszerük, számítógépük, de ide tartozik az egészségügyi, oktatási, kulturális, népegészségügyi, család- és ifjúságpolitikai programok támogatása is. A második operatív programban a rászoruló személyek csoportjainak támogatására 34,25 milliárdos keret áll rendelkezésre. A programban természetbeni juttatásokat finanszírozunk, ez lehet a hajléktalanok napi egyszeri meleg étkeztetése, vagy tartós élelmiszerekből álló csomag biztosítása rászorulóknak.
– Hogyan lehet a társadalmi csoportok közötti kapcsolatot erősíteni?
– Egy erős Magyarországhoz erős közösségekre van szükség. Azért fordulunk a civil és egyházi szervezetekhez különös figyelemmel, mert azt gondoljuk, hogy a helyi problémákat ezek a szervezetek ismerik leginkább. Ők az önkéntesség, a társadalmi felelősségvállalás kultúráját erősítik. Szerencsére idehaza egyre inkább megjelenik, erősödik az önkéntesség szerepe, de jó lenne, ha idővel társadalmi alapértékké válna. Egy felhívást, pályázatot emelnék ki, amely a társadalmi szerepvállalás erősítését célozta meg, erre tizennégymilliárd forintot különített el a kormány. A programra ezer olyan cselekvő közösség jelentkezett, amely tenni akar a településéért, környékéért. Mindebből ötszázhatvan pályázatot támogattunk is, elsődleges célcsoportok voltak a fiatalok, az idősek és a családosok.
– Az egészségügyre nem lehet eleget költeni. Ezen belül mely területeket próbálják fejleszteni az Európai Unió segítségével?
– Az egészségügyi kormányzat mögött óriási munka van, hiszen nemcsak a szocialisták elhibázott fejlesztéspolitikáját kellett helyrehozni, hanem az egészségügy megörökölt problémáira is megoldást kellett találni. A kormány határozott célja az, hogy javuljon a magyar emberek egészségügyi ellátottsága, és egyben az egészségügyi állapotuk is. Ennek demográfiai és nemzetgazdasági hatása jelentős, hiszen az egészséges ember tud értékes munkát végezni. A korábbi támogatási időszakokban több száz milliárd forintot költöttünk fejlesztési forrásból az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére, ez a fejlesztés látható is a vidéki egészségügyi intézmények jó színvonalán. A közösségi források sajátossága, hogy a fejlettebb régiókra jóval kevesebb pénz jut, így például a közép-magyarországira a kormánynak szükséges saját pénzügyi támogatást biztosítania. Ezt a helyzetet orvosolja most a kormány a budapesti fejlesztésekkel. Míg korábban az új kórházi szárnyak építése volt a fő irány, most az egészségügy szakmai megújulására helyeződött át a hangsúly. Ebben az egészségtudatos gondolkodás, a biztonságos betegellátás megteremtése a cél.
– Kevés a háziorvos. Van olyan pályázat, amely javít ezen a helyzeten?
– Az egészségügy területén is cél a humánerőforrás fejlesztése, a körülmények javítása. A háziorvosi rendszerben a praxisközösségek létrehozására biztosítunk pályázatokat. A szakmai együttműködésen van a hangsúly, hogy szakdolgozók segítsék az orvosi munkát, ezáltal költséghatékonyabb és jobb legyen az ellátás. Mintegy 163 milliárd forintnyi forrás jut az egészségügy fejlesztésére. Már szinte minden egészségügyi pályázatot kiírtunk, kétharmaduknál pedig eredményt is hirdettünk.
– Cél a felsőfokú végzettségű emberek számának növelése, miközben a nyelvi képzés nem hatékony. Ezen a téren nem maradunk le?
– A munkaerőpiaci tendenciák azt mutatják, hogy a természettudományi irányultságú, és orvos-, gyógyszerész-, mérnökképzésekre nagy szükség mutatkozik. Újdonság, hogy 2020-tól a nyelvvizsga bemeneteli, felvételi követelmény lesz a felsőoktatásban. Ehhez kapcsolódik a Nyelvtanulással a boldogulásért címmel meghirdetett pályázatunk, amely 3,3 milliárd forinttal segíti a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását. Ebbe a programba a pedagógusok mellett nyelvszakos egyetemisták is bekapcsolódhatnak, mivel hiszünk a kortársképzésben, annak élményszerűségében, amely használható nyelvtudást biztosíthat.
– Magyarország évtizedek óta milliárdokat költ a romák integrációjára. Sok lány kimarad az iskolából, így ellehetetlenül a munkaerőpiacon. Mit lehet ez ellen tenni?
– A roma nők még a roma népességen belül is halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskolai végzettségük, foglalkoztatottságuk, jövedelmük sokkal alacsonyabb, mint a roma férfiaké. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a társadalmi felzárkózás területén a kiszolgáltatottságuk egyik alapvető forrása az alacsony iskolai végzettség. Arra törekszünk, hogy minél korábbi életszakaszban bemutassuk, hogy a tanulás érték – ez társadalmi helyzetük javulásának a legfontosabb eleme. Célunk a végzettség nélküli iskolaelhagyások csökkentése. Kétmilliárd forintos kerettel hirdettük meg a roma lányoknak szóló pályázatot. Szeptembertől kezdődhet az érdemi munka. A pályázatban a különórákat, a példaképek bemutatását, a kompetenciák fejlesztést, és az egyéni mentorok alkalmazását támogatjuk.
– Ilyenkor nyáron előtérbe kerül a táboroztatás, a rászorulók étkeztetése. Mennyit költenek támogatásból erre a célra?
– A magyar kormány elkötelezett a rászorulók támogatásában. Számtalan hazai költségvetési forrásból megvalósuló támogatás létezik, gondolok itt az évközi ingyenes bölcsődei, óvodai étkeztetésre, valamint a rászorulók szünidei étkeztetésére. Nyáron sok magyar családnak nehéz megoldania a gyermekek elhelyezését. Az EFOP-ból 17 milliárd forintot biztosítunk nyári esélyteremtő programokra. Azok az elkövetkezendő három évben valósulnak meg, a résztvevők többek között például digitális kompetenciáikat fejleszthetik.
– Sok pénz jut a tartalmas hazai programokra. Meg szokták kérdezni öntől, hogy hogyan egyeztethető ez össze az Állítsuk meg Brüsszelt! felhívással?
– Nincs ellentmondás. Az európai uniós források nem könyöradományok, azok járnak nekünk. Az uniós forrást annak kompenzálásaként kapjuk, hogy megnyitottuk a magyar gazdaságot, és vannak olyan döntések, kérdések, amelyekben közös álláspontra kell jutnunk. Ráadásul ezek a források nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió érdekét szolgálják. A szuverenitási vitákat fejlesztési kérdésekkel keverni erősen félrevezető.