Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. Tanulmányai befejezése után tanácsi jogi előadóként dolgozott a főváros VI. kerületében, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs.
1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, amely a többpártrendszerhez, a rendszerváltáshoz vezető út fontos eseménye volt. 1988 áprilisában belépett a március 30-án megalakult Fideszbe. 1989-ben szervezete képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető megbeszéléseken, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó I/3. politikai albizottságban.
1989-ben tagja volt az Országos Választási Bizottságnak. Az 1990. és 1994. évi országgyűlési, valamint az 1994. évi önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002-2003 között pártja ügyvezető alelnöke volt.
1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott: 1990-ben és 1994-ben országos listáról, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban a csornai választókerületben lett képviselő. 1990-1992-ben pártja egyik frakcióvezető-helyettesi tisztségét töltötte be. 1997. szeptember 9-én az Országgyűlés alelnökévé választották, az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként dolgozott. A 2002. május 14-én alakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2006 májusa és 2009 júliusa között ismét az Országgyűlés alelnöke volt.
2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját az európai néppárti frakcióban végezte. Tagja volt a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági, 2010 októberéig pedig az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak. Kezdeményezésére fogadta el az EP azt a határozatot, amely a cianidos bányászat uniós szintű betiltásának szükségességéről szól.
2012-től köztársasági elnök
Miután Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott az államfői posztról, április 16-án Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke őt javasolta köztársasági elnöknek, amit a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyöntetűen támogatott.
2012. május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, a 302 érvényes voks közül 262-t kapott. A rendszerváltás utáni ötödik államfőként 2012. május 10-én lépett hivatalba. E naptól egyben a Szent Korona Testület elnöke és a Magyar Honvédség főparancsnoka.
2015. január elején bejelentette, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az év májusában csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök éghajlati cselekvési felhívásához, Magyarországon internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett, a Klíma Cselekvést Most (Climate Action Now) hazai kampányának élére állt. A 2015 végén megrendezett párizsi klímakonferencián ő vezette a magyar delegációt. 2016 elején az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke felkérte, hogy vállaljon szerepet az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületében, amelynek alakuló ülésén New Yorkban április 21-én vett részt.
Nős, felesége bíró (hivatását önként felfüggesztette), négy gyermekük van.
A Magyar Szent István Rend, valamint a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetések birtokosa, 2012-től Csorna város, 2015-től Győr-Moson-Sopron megye díszpolgára. 2016-ban a Konstantini Szent György Lovagrend Nagykeresztjével tüntették ki.
2016. december 29-én bejelentette, hogy elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést. 2017. február 16-án a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyhangúlag támogatta jelölését az államfői posztra.