Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés tegnap. A régi-új államfő az első, titkos szavazáskor nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Ekkor 175 képviselő adta le voksát (a Jobbik nem vett részt a szavazásban). A Fidesz–KDNP jelöltjére 131-en, a baloldali ellenzék által támogatott Majtényi Lászlóra 44-en szavaztak. A második fordulóban már elegendő az egyszerű többség az államfővé választáshoz. Ebben a körben Áder János ismét 131 támogató voksot gyűjtött be, a korábbi ombudsmanra viszont csak 39-en szavaztak, ugyanis a DK-s független képviselők a választás második fordulójában már nem vettek részt. Gyurcsány Ferencék ezt úgy indokolták: csak az első fordulóban szavaztak, hogy megakadályozzák Áder János kétharmados megválasztását, és kiálljanak Majtényi László mellett.
A T. Ház előtt elsőként felszólaló Majtényi László úgy fogalmazott: az ellopott magánnyugdíjak, trafikok, a kishantosi földek, az elcsent tan-, kulturális és sajtószabadság azt mutatja, hogy a hatalmasok személyes döntéseivel szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni. Majtényi elviselhetetlen szegénységről, az államot maga alá gyűrő korrupcióról beszélt és az 1989–90-es alkotmányossághoz, parlamenti demokráciához való mielőbbi visszatérést sürgette. De több szolidaritást és méltányosságot is szorgalmazott, mondván: „menekültügyben is csak az a politika méltányos, ami a szülőföldjükről elűzötteket a miénkkel egyenlő méltányossággal kezeli”. Majtényi Machiavellit idézve utalt rá, hogy a hatalom birtokosainak azért van szükségük ellenségre, hogy tovább nőjön a hatalmuk. – Ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség – mondta.
Elhangzott az is: megválasztása esetén kihasználná az elnök korlátlan szólási, illetve törvényjavaslat-tételi jogát, és nem lenne „odafagyott mosolyú köszönőember, de néma szfinx sem”. A volt ombudsman annyiban is kitért az amerikai spekuláns milliárdosra, hogy szerinte azok a pártok, amelyeknek vezetői élvezték Soros György támogatását, szavazzanak rá. Egy képviselői megjegyzésre pedig úgy reagált: ő maga most nem köszöni meg Soros György támogatását, „majd legközelebb”.
Áder János beszédében emlékeztetett: öt évvel ezelőtt világossá tette, hogy milyen elvek, értékek, meggyőződések mentén szeretné a köztársasági elnöki tisztséget gyakorolni, továbbá megígérte, hogy a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Jelezte, hogy a munkát ugyanezek alapján kívánja folytatni.
Az államfő az elmúlt években végzett munkája kapcsán rámutatott: az alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget adott régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására. Példaként hozta a szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodást a szerb–magyar megbékélésről. Felidézte, amikor a belgrádi parlamentben elnézést kért a magyar hatóságok 1942-es újvidéki vérengzéséért, majd a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségét kimondó 1945-ös határozatot.
Áder János emlékeztetett arra is, hogy 2012-ben azt javasolta: a teljesítmény legyen a közös mérce, és ne csak a tudósoké, művészeké, sportolóké, hanem a mindennapi élet területein helytálló honfitársaké is. – Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem a hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni – idézte Deák Ferencet a köztársasági elnök. A kiemelkedő teljesítményeket igazoló példák közt említett egy Tolna megyei falut, ahol felszámolták a munkanélküliséget, valamint a Debreceni Egyetem orvosainak, szakápolóinak világraszóló teljesítményét, amikor hónapokig tartottak életben egy agyhalott terhes nőt, akinek végül egészséges gyermeke született.
Felidézte: eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség. A klímavédelemmel kapcsolatos riasztó tapasztalatairól szólva azt mondta, a föld szinte minden országára jellemző a politikai és kormányzati nemtörődömség, „a rövid távú és rövidlátó kalmárszellem”. Megemlítette, hogy az elmúlt ötven évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. – Az épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik – hívta fel a figyelmet Áder János. Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.
Áder János köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megméretést. Beszéde végén utalt a jövő évi országgyűlési választásra, amelynek kapcsán – Arany Jánost idézve – azt kérte a képviselőktől, hogy tartsák szem előtt a haza jövőjét.
Kiszelly Zoltán politológus:
Majtényi László konfliktusos beszédet mondott. Leginkább az őt támogató pártok és a fővárosi liberális értelmiség helyzetmegítélését ismételte el. Ezzel talán megerősítette, hogy érdemes volt őt jelölni, mert ő is úgy látja a világot, Magyarország helyzetét, ő is úgy gondolkodik, mint akik őt jelölték. Ezzel viszont eltávolodott a köztársasági elnöki pozíciótól, amely pedig konszenzusteremtő tisztség. Tudni kell: aki államfőként konfliktusos volt, mint Sólyom László, annak csökkent a támogatottsága a közvélemény-kutatásokban. Majtényi László ezt az utat választotta, tudta, hogy esély nélkül van ott, a beszédet arra használta, hogy az ellenzék számára fontos témákat elmondja. Jelölésének egy fontos üzenete volt a baloldal számára: az, hogy a vitáik ellenére képesek voltak valamiben megegyezni, bár ebben az esetben esély nélkül. Áder János ezzel szemben egy klasszikus államfői beszédet tartott, a köztársasági elnöki hivatalához méltót, konszenzusteremtőt. Hangsúlyos elem volt nála a magyarság kérdésköre, a nemzet egyesítésének felmutatása, a környezetvédelem, ezen belül a fenntarthatóság és a víz kérdése. Ilyen szempontból értendő, hogy Áder János klasszikus beszédet mondott.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke:
Majtényi László az esélytelenek nyugalmával készülhetett a tegnapi államfőválasztásra. Ennek ellenére egyetértek azzal a kijelentésével: nagy eredmény, hogy az ellenzék döntő többsége együtt tudta jelölni a köztársasági elnöki posztra. Ez komoly jelzés a baloldalnak, hogy mégis vannak közös megoldások. Az Országgyűlésben elhangzott beszéde ennek megfelelően egy rendszerkritikus kiállásként volt értelmezhető. Nagyon határozott, kemény, hét éve nem tapasztalt megszólalás volt ez az Orbán-kormánnyal szemben. Áder János hozta a formáját. Én pozitívan csalódtam benne, köztársasági elnökként az elmúlt öt évben tette a dolgát, még ha nem is minden esetben az én ízlésem szerint. A belpolitikai vonatkozásokat viszont hiányoltam a beszédéből. Tudjuk, hogy az államfő a zöldügyek elkötelezettje, emiatt nála a demokrata párti Al Gore volt a hivatkozási alap, ami a Donald Trumppal szimpatizálóknak nem biztos, hogy tetszett. Gesztusértékű lett volna az is, ha elmondja: érdemes lenne megfontolni a paksi nukleáris beruházást is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Áder János a közel kétharmados mandátumtöbbséggel rendelkező kormánypárt jelöltje volt az államfői posztra.