A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át.
A Szent István-rend hazánk legmagasabb kitüntetése, amelyet csak azok érdemelhetnek ki, akik „sokszorosan beteljesítették tehetségük ígéretét, akik a mérce fölé nőttek, és ezzel másoknak is új mértéket adtak” – fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: „nemzetünk kiválóságai ők, akik világraszólót alkottak”.
A köztársasági elnök a díjazottakról azt mondta, hogy ismerik a tehetséggel járó felelősség súlyát, és bármilyen messze jártak is, érezték, hogy Magyarországhoz, a magyar hazához tartoznak. Hozzáfűzte: munkájukkal, művészetükkel örömet szereznek, vigasztalnak és reményt nyújtanak, így lett tehetségük nemcsak magányos erény, hanem közösségi érték.
Az államfő Marton Évát, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas operaénekest méltatva azt mondta: „énekhangja hamar messzire hallatszott Budapestről”, és a zeneirodalom legvágyottabb szerepei úgy illettek rá, mintha a zenetörténet nagyjai neki írták volna azokat.
Az augusztus 20-i állami kitüntetettek és díjazottak névsora
Az államalapítás és államalapító Szent István királyunk emléke előtt tisztelgő nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára állami kitüntetéseket adott át.
Marton Éva következetes, pihenést nem ismerő munkával lett a világ elismert drámai szopránja – hangsúlyozta. Úgy vélte, amikor ma növendékeit kíséri e gyönyörű, mégis nagyon nehéz pálya kezdetén, személyes példáján taníthatja a szorgalom, az alkalmazkodni tudás, az örökös gyakorlás és a feladat iránti alázat fontosságát.
Áder János megköszönte az operaénekesnek, hogy a világjárásából újra és újra hazatért, és hangjával, tekintélyével, szakmai tudásával, kultúraszervező energiájával, oktatói elkötelezettségével már évek óta itthon van.
A köztársasági elnök Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költőt, nyelvészt, műfordítót méltatva kiemelte: úgy lett világpolgár, hogy közben „féltőn óvta hűségét az anyanyelvhez”.
Bár a nyelv határait kutatóként angolul feszegette és angolul tanított, örök szerelme maradt a verselés magyarul – mutatott rá. Úgy fogalmazott, Makkai Ádám „a feje tetejére állította a műfordítás öröknek hitt törvényszerűségét”, hogy magyarról nem lehet jól fordítani idegen nyelvre.
A csodaszarvas nyomában című, angolul és magyarul napvilágot látott antológia egyszerre kimagasló szellemi teljesítmény és hűségeskü a hazához – mondta.
Áder János köszönetét fejezte ki Makkai Ádámnak, amiért „a nyelvészek tudományos alaposságával és a költők érzékenységével láttatja, milyen érték az írott szó”, és hivatásának tekinti, hogy a nyelv által hidat építsen a népek között.
A felolvasott kitüntetési határozat szerint Marton Éva „a magyar klasszikus zeneművészet rangját erősítő páratlan nemzetközi pályafutása során nyújtott elsöprő sikerű címszerepei, a világ legrangosabb színpadain ünnepelt világsztárok kiváló partnereként évtizedeken át színre vitt emlékezetes alakításai, művészetének lenyomatát őrző nagyhatású felvételei, valamint az újabb énekművész-nemzedékek felkészítését odaadóan szolgáló művésztanári munkája, illetve a magyar művészeti közéletet gazdagító tevékenysége elismeréseként” kapta meg a kitüntetést.
Makkai Ádám „a magyar kultúra nemzetközi megismertetését és jó hírnevének erősítését szolgáló elkötelezett tevékenysége, főként saját fordításában A csodaszarvas nyomában címmel angol nyelven megjelent monumentális magyar versgyűjtemény kiadása érdekében végzett munkája, valamint a világ számos jeles egyetemén folytatott és nagyra becsült oktatói, illetve páratlan költői, műfordítói és világszerte elismert nyelvészeti tudományos pályája elismeréseként” vehette át a kitüntetést.
A Sándor-palotában tartott ünnepségen mások mellett jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.
A legmagasabb magyar állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök.
Marton Éva operaénekes meghatódottsággal fogadta az elismerést
Döbbenettel, meghatódottsággal és nagy örömmel fogadta Marton Éva operaénekes a Magyar Szent István Rendet, amelyet az augusztus 20-i nemzeti ünnepen vehetett át Áder János köztársasági elnöktől.
A legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
A művész az MTI-nek elmondta, három nagy pilléren nyugszik életútja, amely a mai napig töretlen. A férjével való megismerkedés és a családalapítás mellett fontos időszaka volt pályájának, amikor 1972-ben elhagyta Magyarországot és a frankfurti operához szerződött, ahol megalapozta a nagy munkákat az elkövetkező éveket. Ennél erősebb a harmadik pillér, amikor 2005-ben visszatért Magyarországra tanítani, hogy a Zeneakadémián átadja tudását, élet- és szakmai tapasztalatát a növendékeknek, részt vegyen a zenei életben, az újabb énekesek nevelésében, a kulturális életben.
„Ez egy lépcsőzetesen felépített életpálya volt” – mutatott rá, hozzátéve: a karrier szót nem szívesen használja, de tudatosan, meggondoltan, 5-6 évvel előre gondolkoztak mindketten a férjével.
Mint mondta, annak ellenére, hogy nem áll már színpadra, még sok szép dolgot tud tenni. A háttérben dolgozik, onnan próbál irányítani, segíteni, szervezni, és nagyon szeret tanítani.
A közeljövő eseményeiről, terveiről szólva elmondta: szeptember 19. és 25. között rendezik meg a Zeneakadémián a II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt, amelyre gyönyörű hangú és minden hangfajt képviselő énekesek jelentkeztek. Ezt követően mesterkurzust tart szeptember 26. és 28. között.
Október végén a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) Bartók-mesterkurzust tart, és szintén a Pesti Vigadó ad otthont a november 9-i hangversenynek, amelyen Bartók-dalokat adnak elő. Emellett felhívta a figyelmet a Liszt Ferenc és gróf Széchényi Imre dalait bemutató estre is, amely a Zeneakadémián lesz.
Makkai Ádám: szülőföldem javára fordítottam távol töltött éveim tudását
„Úgy érzem, hogy távol töltött éveim tudását sikerült a szülőföldem javára fordítanom” – hangsúlyozta az MTI-nek Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora, aki augusztus 20-án Áder János köztársasági elnöktől a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át.
„Bevallom, hogy százszázalékos meglepetés volt a kitüntetés, akárcsak előtte a Kossuth-nagydíj” – fogalmazott Makkai Ádám.
Arra a kérdésre, hogy pályafutása mely oldalára, tudományos-oktatói, fordítói vagy költői munkásságára büszke a leginkább, azt válaszolta: pályafutása különböző szeletei összefüggnek egymással, egymást segítik.
„42 éven keresztül oktattam az Egyesült Államok egyetemein, de Malajziában, Szingapúrban, Hongkongban, Kínában is huzamosabb ideig vendégprofesszor voltam. Mint nyelvész megismerkedhettem az angol nyelv mélyebb rétegeivel, sajátosságaival, és ez az affinitás feltétlenül segítségemre volt az idegen nyelvű költészet nüánszainak megértésénél, amelyeket a magyar versek angolra való fordításánál hasznosíthattam” – mondta.
Makkai Ádám felidézte azt is, hogy doktori disszertációja az angol nyelv idiómarendszeréről szólt, a témában írt Dictionary of American Idioms című szótára 1975-től öt kiadást ért meg, és máig is kapható az Egyesült Államokban, kiadták Kínában, Tajvanon, Bulgáriában, az 1980-as években Magyarországon, valamint lefordították japánra is. 1965-ben részt vett a napjainkban is működő Linguistic Association of Canada and the United States (LACUS) nyelvészeti társaság alapításában, amelynek nemzetközi tagsága lehetőséget adott a különböző nyelvek sajátosságainak részletes elemzéséhez.
Mint fogalmazott, költőként verseiben és szonettciklusaiban ellentétes oldalról kísérelt meg megszólaltatni egy-egy témát.
„A fordítással is így vagyok: ha egy verset, mint például József Attila Születésnapomra című remekművét angolul kellett visszaadni, a magaméval együtt a vers hét fordítását közöltem más-más szerzőtől” – jegyezte meg.
Művei közül kiemelte az általa szerkesztett In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary című kétrészes, egyenként több mint ezeroldalas antológiát, amelyben minden fontos magyar költemény és szerző helyet kapott az Ómagyar Mária-siralomtól a tavaly elhunyt Juhász Ferencig.
„Úgy érzem, hogy minden eddigi munkásságom, beleértve a saját verses köteteimet is, felkészülés volt ehhez a nagy munkához” – hangsúlyozta az antológiával kapcsolatban, amely magyarul A csodaszarvas nyomában: A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel jelent meg. Hozzáfűzte: a londoni The Times Literary Supplement cikkírója, az irodalmi Nobel-díjas Seamus Heaney 1997-ben „vízözönszerű kinyilatkoztatást” látott az antológiában, amely „egy nagyjából ismeretlen irodalmat mutatott be angol nyelvterületen”.
Makkai Ádám elmondása szerint „jó húsz évi” munka fekszik a két kötetben, amelyet munkatársaival együtt a feladat jelentőségének tudatában, hazaszeretetből, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül valósított meg.
„Ez az, amit becsülettel le tudok tenni a magyar nép asztalára. Úgy érzem, hogy távol töltött éveim tudását sikerült a szülőföldem javára fordítanom” – fogalmazott Makkai Ádám, aki elárulta azt is: jelenleg önéletírásán dolgozik, amelynek nagyjából a felénél tart.
„Még fél év vagy egy év, és mehet a lektorhoz” – fűzte hozzá a 80 éves szerző.
Marton Éva operaénekes
1943. június 18-án született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operaénekesi és énektanári diplomát, majd az Operaház szerződtette. 1972-ben Christoph von Dohnányi a frankfurti operához hívta, ahol először a Figaro házassága Grófnéját énekelte. Nemzetközi karrierje Firenzében a Tell Vilmos Matildájával indult, majd a világ összes nagy színpadát meghódította. Az operaénekesek közül az övé az egyik legnagyobb repertoár, középpontban Mozart, Verdi, Wagner, Puccini és Richard Strauss műveivel. Több tucatnyi szerepe mindegyikét az eredeti nyelven tudja.
Pályája elején lírai szoprán szerepeket énekelt, később a világ egyik legnagyobb drámai szopránja lett. A Turandot címszerepét 1983-ban énekelte először a bécsi operaházban Lorin Maazel dirigálásával, a következő évben a darab egyik áriájával ő nyitotta meg a 100 éves Metropolitan nyolcórás gálakoncertjét, 1987-ben e szerepben debütált a londoni Covent Gardenben. Pályafutása 25. évfordulóján, 1993-ban az Operaházban volt először a Bánk bán Gertrúdja, ugyanígy az opera nagyszabású filmváltozatában, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásán is. 2008 tavaszán Barcelonában Richard Strauss Elektra című operája Klütaimnesztrájaként negyvenéves pályafutás után elbúcsúzott az operaszínpadtól, de 2011-ben a budapesti Operaház szeptemberi évadnyitóján a Bánk bán ősváltozatának Gertrúdjaként ismét színpadra lépett.
1980 óta szabadúszó énekes, 2002 és 2007 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője volt, évek óta tart mesterkurzusokat itthon és külföldön, és számtalan énekverseny zsűrijében elnököl. 2005-től éveken keresztül vezette a Liszt Ferenc Zeneakadémia ének tanszékét, 2007-ben egyetemi tanárnak nevezték ki, professor emeritaként tanítványait a diplomáig viszi. Az Operaház főigazgatójának főtanácsadójaként is dolgozik.
A jelen és a jövő tehetségeinek képzése mellett jótékonysági eseményekhez is felajánlotta már segítségét. A drámai szoprán énekesnőt számtalan kitüntetéssel ismerték el, egyebek között a New York Times többször az év művészének választotta, 1991 óta a bécsi operaház örökös tagja. 2009-ben megkapta a nemzetközi operaélet egyik legrangosabb kitüntetését, a barcelonai Liceu operaház aranyérmét, a következő évben a grazi operaház életműdíját. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a Magyarság Hírnevéért Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2006-ban a Bartók-emlékdíjat. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a Corvin-lánc birtokosa, 2013-ban Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 2014-ben az MMA elnökségi tagjává választották, a nemzet művésze is ebben az évben lett.
A Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke. 2014-ben először rendezték meg a Zeneakadémia első saját szervezésű nagyszabású nemzetközi versenyét, amelynek névadója és zsűrijének elnöke. A fiatal tehetségeknek róla elnevezett különdíjat is átadtak. 2015-ben Budapest díszpolgárává választották. Egyik megálmodója volt tavaly a Pesti Vigadóban az 1865-ös ősbemutató után 150 évvel újra felcsendült Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című mű bemutatójának.
Makkai Ádám költő
Budapesten született 1935. december 16-án. Édesapja, Makkai János politikus, újságíró, édesanyja, Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító volt. Szülei már kisgyermekként nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy fiuk nyelveket tanuljon, az elemi első két osztályát német nyelven végezte. Az 1954-es érettségit követően tanulmányait a jogi karon kezdte meg, de három hónap múlva átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-francia szakára.
Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, ahol előbb rövid ideig Bostonban dolgozott, majd 1957-ben felvették a Harvard Egyetemre, az orosz-francia szakra. 1958-tól Hawaiin egy magániskolában tanított német, francia és latin nyelvet, majd később oroszt is. 1960-ban a Ford Alapítvány ösztöndíjasaként a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, és 1965-ben nyelvészdoktorátusi fokozatot (PhD) szerzett Az angol nyelv idiómaszerkezete című disszertációjával.
1967-ben első feleségével Chicagóba költözött, és az Illinoisi Állami Egyetem tanára lett. Közben, 1985-86-ban Fullbright-ösztöndíjasként Szingapúrban oktatott, majd 1989-től 2002-ig Hongkongban előbb a baptista főiskola, majd a hongkongi egyetem nyelvészeti tanára volt. 2002-ben visszatért az Egyesült Államokba. 2004-ben nyugalomba vonult, és az Illinoisi Egyetem professor emeritusa lett.
Nyelvészeti pályájának fő kutatási területe mindvégig a nyelvek idiómaszerkezete volt. Részt vett több nyelvészeti folyóirat létrehozásában, többek között a Forum Linguisticum szakfolyóiratéban is. 1974-ben egyik alapítója volt a Linguistic Association of Canada and United States (LACUS) nyelvészszövetségnek, amelynek egy időben az elnöki tisztét is betöltötte. 1995-ben Chicagóban megalapította az Atlantis-Centaur kiadót.
Kultúrtörténeti jelentőségű munkája a magyar költői antológia szerkesztése, amelyet mind angol (In Quest of Miracle Stag), mind magyar nyelven (A csodaszarvas nyomában) közreadott. Rendkívüli formakultúráról tanúskodó, metafizikába hajló, ironikus verseiből több kötete is megjelent (Szomj és ecet, K a négyzeten egyenlő tizenhárommal, Jupiter szeme, Jézus és a démonok imája). Az Úristen! Engedj meghalni! Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezülése című kötete líra, próza és dráma mesteri elegye, félig versben, félig prózában készült önéletrajzát 2003-ban Az erő címmel jelentette meg.
Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként. Idén március 15-én a Kossuth Nagydíjat vehette át világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként.