Az államfő úgy fogalmazott: Nem lehet kontrollálatlan a migránsok belépése az EU-ba, akik többsége ráadásul nem az életét menti, hanem gazdasági bevándorló. Kolinda Grabar-Kitarovic a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában a magyar–horvát határ magyar oldalán épülő kerítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, miként védje meg a határát és biztonságát.
Ezt megelőzően Áder János fogadta a Sándor-palotában a horvát elnök asszonyt. – Nemcsak az érintett országoknak, hanem az egész nemzetközi közösségnek rövid, közép- és hosszú távú lépéseket kell tennie a migrációs válság megoldásáért – mondta a magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Áder János kiemelte: az uniós kvótarendszer nem jelent megoldást, mert nem a probléma lényegét oldja meg. – De ha már kvótákról beszélnek, nemcsak uniós, hanem világkvótákra van szükség, hiszen más országok is alkalmasak menekültek befogadására – érvelt.
A magyar államfő tájékoztatása szerint horvát kollégájával egyetértettek a válság minden elemét illetően, így abban is, hogy egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági kérdésről, és aki bármelyik szempontról elfeledkezik, az súlyos politikai hibát követ el.
Áder János a szükséges lépésekről beszélve rövidtávú feladatként nevezte meg a határvédelem megerősítését, az ellenőrzött belépés feltételeinek biztosítását minden EU-tagállamban, továbbá a gondoskodást a rászorulókról.
Középtávú teendőként említette a görög–török határszakasz megerősítését a válságövezet szomszédságában, már biztonságos országokban új menekülttáborok létrehozását, az EU forrásainak növelését a menekülttáborok létrehozására és fenntartására, a humanitárius szervezetek közötti együttműködés javítását, a rendőri szervezetek együttműködésének erősítését az embercsempészbandák eddigi korlátlan lehetőségeinek szűkítésére, valamint a szakszolgálatok kooperációjának fokozását a terrorveszély elhárítására. A magyar elnök a hosszú távú lépések között kitért arra is, hogy az ENSZ-nek vissza kell emelnie a korábbi szintre a migránsoknak nyújtott támogatás összegét, és az uniónak folyamatosan biztosítania kell a menekülttáborok létesítésének és fenntartásának költségeit.
Kolinda Grabar-Kitarovic arról beszélt, hogy az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar–horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetértettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát. Kifejtette: ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegénység felszámolása és az Iszlám Állam tevékenységének megszüntetése lehet. Az uniós fejlesztési politikát is úgy kell átalakítani, hogy a migránsok származási országaiban ínséges sorban élők méltó körülmények közé kerülhessenek, hogy ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására – magyarázta. A horvát elnök is fontosnak nevezte a menekülttáborok létesítését és a görög–török határ ellenőrzését. Lényegesnek értékelte az EU-n kívüli hotspotok létrehozását, a menekültek és a gazdasági bevándorlók különválasztását, továbbá a határok ellenőrzését, hogy tudni lehessen, ki mikor és milyen céllal lépi át azokat. A migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész unióé és azoké az országoké, ahonnan kiindult a válság – vélekedett. Kolinda Grabar-Kitarovic kiemelte a két országot összekötő barátság jelentőségét, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig Horvátország mellett állt.
A horvát köztársasági elnököt tegnap fogadta Kövér László házelnök is. Az Országgyűlés sajtóirodájának tájékoztatása szerint a házelnök és Grabar-Kitarovic áttekintette a két ország – szoros történelmi kapcsolatain alapuló – együttműködésének jelenét és jövőjét, külön kiemelve a parlamenti együttműködés jelentőségét. Ezekre a pillérekre támaszkodva a két ország kormánya között felmerült nézeteltérések is orvosolhatók – állapították meg.