Az Egészségügyi Világszervezet célkitűzése szerint mára Európában már egyetlen gyereknek sem lenne szabad kanyaróban és rubeólában megbetegednie, nem hogy meghalnia. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint azonban tavaly július óta az EU-tagországokból több mint négyezer, egész Európából azonban már mintegy 23 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek, és több helyen is voltak kisebb-nagyobb járványok, egy gyermek meg is halt a betegségben. Magyarországon, ahol kötelező a védőoltás, 2002 óta senki sem betegedett meg és 1991 óta senki sem halt meg kanyaróban. Ez azért kiemelkedő, mert a cseppfertőzéssel terjedő kór igen ragályos, elsősorban kisgyermekeket fertőz meg, és súlyos szövődményekkel járhat, főleg a tüdőt és az idegrendszert támadhatja meg.
A kanyarós megbetegedések száma döntően azért emelkedik, mert a védőoltás nem mindenütt kötelező, és a szülők nem is mindig adatják be. Az európai gyerekek átlagosan 90 százaléka így is megkapta az oltást, azokban az országokban azonban, ahonnan a legtöbb bevándorló érkezik ezekben a hetekben-hónapokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mindössze nagyjából az egyharmaduk kapta meg a kanyaró, valamint a rubeóla és a mumpsz elleni vakcinát.
A WHO európai regionális igazgatója szerint – aki kifejezetten nyugtalanítónak tartja az európai kanyarómegbetegedések számának növekedését – ezért is lenne fontos, hogy a kontinensre érkező menekült gyerekeket minél nagyobb arányban beoltsák a gyermekkori fertőző betegség ellen, és ezt a WHO is támogatja. Jakab Zsuzsanna a migránsok szűrése kapcsán inkább a felajánlásban és a meggyőzésben, semmint a kötelezésben hisz. Mint emlékezetes, nálunk Balog Zoltán miniszter javaslatát támogatja az ÁNTSZ, hogy az illegális migrációval összefüggő esetleges járványügyi kockázat indokolttá tenné a menedékkérők mozgásának átmeneti korlátozását, kötelező szűrését és védőoltását.Jakab Zsuzsanna a WHO adataira hivatkozva azt mondja, átlagosan a migránsok két százaléka hordoz valamilyen, többnyire fertőző betegséget, döntően olyat, ami Európában is megtalálható, és elsősorban szexuális úton vagy nem megfelelő minőségű ivóvízzel, élelmiszerrel terjed. Meggyőződése szerint ez az arány most sem rosszabb, annak ellenére, hogy a korábbinál jóval nagyobb a menekültáradat.
Az új helyzetben azonban lényegesen nagyobb a nyomás az egészségügyi ellátórendszereken, amelyeket anyagilag is segítenie kellene a közös európai migrációs politikának, hogy szavatolni lehessen a járványügyi biztonságot és a sürgősségi ellátást. A WHO európai regionális igazgatója fontosnak tartotta kiemelni, hogy amíg a migránsok státusza nem tisztázódik, a közös európai politikában is alapértéknek tekintett humanitárius elveket kell velük kapcsolatban szem előtt tartani. Jakab Zsuzsanna Törökországot hozta fel esetlegesen követendő példának, ahová annak ellenére, hogy a hivatalos jelentések szerint két-, más információk szerint már négymillió migráns érkezett, olyan táborokat állítottak fel, ahol az ellátásukat és ezen belül az egészségügyi ellátást is – a lehetőségekhez mérten – igen magas szinten biztosítani képesek. Európa többi országában is fontos, hogy az első, vészhelyzeti reakciókat most már jól megtervezett lépések kövessék. Ezek kidolgozásában segíthet egyrészt a WHO regionális bizottságának jövő hét végi vilniusi ülésén a migráció témájában tartandó miniszteri találkozó, másrészt az az év végére tervezett megbeszélés, amit ugyanebben a témában rendezne a WHO. A szervezet egyébként, jelezte Jakab Zsuzsanna, folyamatosan együttműködik a migráció kérdésében az EU Egészségbiztonsági Bizottságával, az ECDC-vel és más szervezetekkel.