– Kik és miért alapították a Migrációkutató Intézetet?
–A Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által közösen létrehozott intézetről van szó. A Századvég Alapítvány – mint Magyarország legkomolyabb agytrösztje – folyamatosan foglalkozik a legfontosabb társadalmi jelenségekkel, a Mathias Corvinus Collegium pedig az ország legjobb elitképző helye, amely rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Úgy gondoltuk, hogy ez a két intézmény – kihasználva a szinergiákat – egy közösen vallott filozófia mentén létre tud hozni és fel tud építeni egy ilyen szervezetet. Ma magyar szemszögből úgy látszik: a bevándorlás a nyugati társadalmak fennmaradásával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés.
–Milyen alapállásból közelítenek a témához?
– Mélyen hiszek abban az alapvetésben, hogy egy társadalmi jelenséggel kapcsolatos véleménynek nincs köze az abban részt vevő egyénekkel kapcsolatos szolidaritáshoz. Aki ezt a két dolgot össze szeretné kapcsolni, politikai célok mentén dolgozik. Mi nem ilyen szellemben szeretnénk tevékenykedni. Nem tartom szerencsésnek a kizárólagosan bevándorlásellenes megközelítést – hiszen például a mostani bevándorlási hullám és egy jövőbeli, esetleges ukrán menekültválság hazai megítélése is más lenne –, de a csak a migránsok jogait középpontba állító megközelítést sem. Az arany középutat kell megtalálni. Munkánk során több nemzetközi példát is meg kívánunk vizsgálni, egyfajta jógyakorlat-gyűjteményt kívánunk létrehozni. Ilyen nemzetközi példa lehet az amerikai Center for Immigration Studies. Nekik van egy szlogenjük, amely így hangzik: „Low-immigration, Pro-immigrant” (körülbelül: „kevesebb bevándorlást, a bevándorlókért”). Ez az intézet, hogy úgy mondjam, „bevándorlásrealista” megközelítést szeretne alkalmazni, az egyént komoly empátiával kezeli, ugyanakkor az illegális bevándorlást és az országba ellenőrizetlenül özönlő tömeget nagyon károsnak tartja. Szeretnék hinni benne, hogy a hasonló megközelítések – aktuális politikai csatározásoktól függetlenül – bírják a józan többség támogatását.
– A Századvég kormányközeli agytröszt. Meg fogják kapni azt, hogy kormánypénzből hoztak létre egy újabb kormányközeli intézetet.
– Akár így is lehet majd reagálni egy ilyen fontos lépésre, ám azt azért már a legmerészebb közéleti szereplők sem mondhatják, hogy a migráció, a modern kori népvándorlás álprobléma lenne. És azt is szeretnénk világossá tenni: nem az önmagáért való tudományos eredmények elérését tűztük ki célul, hanem azt, hogy nívós szakértői anyagok és tudományos elemzések szülessenek, de egyben ezek valamilyen módon hassanak a közéletre és hassanak a döntéshozókra. A két szempontnak együtt kell megjelennie. Például kifejezetten feladatunknak tekintjük, hogy a bevándorlással kapcsolatos eseményeket nyomon kövessük, azokat értelmezzük. Én úgy képzelem a kutatók munkáját is, hogy ne csak lábjegyzetekkel telerakott tudományos publikációkat, hanem publicisztikákat, televíziós megszólalásokat, rövid elemzéseket is készítsenek, amelyek segítik közérthetővé tenni a bonyolult társadalmi folyamatokat. Olyat nem érdemes számon kérni rajtunk, amik nem vagyunk, olyat érdemes, amik lenni szeretnénk.
Erősödött a Fidesz
A Századvég kutatási eredményei szerint tovább erősödött a Fidesz támogatottsága, míg a Jobbiké csökkent. A szeptember első négy napján, véletlenszerűen kiválasztott ezer felnőtt korú megkérdezésével végzett telefonos kutatás eredményei alapján a teljes lakosság körében a Fidesz támogatottsága a júniusi 30 után 31 százalék volt. Eközben a Jobbik 16-ról 15 százalékra rontott, míg az MSZP továbbra is 8 százalékon áll. Az LMP 6-ról 5 százalékra esett vissza, a Demokratikus Koalíció 5-ről 6 százalékra javított, az Együtt továbbra is 2 százalékon áll. Egyről két százalékra emelkedett a más pártokat támogatók aránya, míg a bizonytalanoké 32-ről 31-re csökkent. Az LMP e körben hatról öt százalékra rontott, a Demokratikus Koalíció nyolc, az Együtt két százalékon áll, míg más pártok továbbra is összesen a voksok két százalékával számolhatnak.
– Milyen lesz a viszonyuk a többi tudományos intézethez?
– Bármilyen intézménnyel – amely tudományos értelemben értéket teremt – nyitottak vagyunk az együttműködésre. Nagyon sok jó szakember van a témában. Az, hogy világnézetileg az adott kutatók között különbség van, és éppen ezért eltérő következtetésekre jutnak vagy önmagában eltérő nézőpontról vizsgálnak dolgokat, teljesen rendben van. Tehát ha van véleménykülönbség, az természetes, és vitatkozni kell. Mivel ez egy világnézeti kérdés is, és ahhoz, hogy érdemben állást tudjuk foglalni, valamint megoldásokat tudjunk kínálni az élet által generált kihívásokra, minél több vitát fel kell vállalni, minél több szakmai érvet kell gyűjteni, illetve minél felkészültebbnek kell lenni.
– Melyek voltak a személyes motivációi, amikor elvállalta a főigazgatói a posztot?
– Úgy láttam, hogy a migráció ma olyan kérdés, ami alapvetően befolyásolja a jövőnket. Éppen ezért az ebben a témában képviselt álláspont nagyon is számít. Civilizációnk múltjáról, jelenéről és jövőjéről van szó, amiről megtiszteltetés intézményi háttérrel megtámogatva véleményt mondani.