– Az Irma hurrikán miatt Saint Martin szigetén rekedt magyar állampolgárok evakuálásához repülőgépet kellett bérelni, mert a honvédség állítólag nem tudott ehhez légi járművet biztosítani. Igaz ez?
– Igen, ilyenkor látszik csak igazán, hogy mennyire kellenének a modern repülők a Magyar Honvédségnek. De kezdjük az elején! A katonaságnak sokrétű a feladatrendszere, az alaprendeltetésén túl a hazai és nemzetközi kiképzési és felkészülési, illetve a NATO és EU szövetségesi, missziós külszolgálati, katasztrófaelhárítási és -kezelési, valamint esetlegesen humanitárius vagy egyéb rendkívüli helyzetek kezelése során is fel kell lépnie. Az arra felkészített egységek a civil lakosság segítésére is hivatottak. Ezzel együtt a haderő képességeinek egyik fontos és meghatározó eleme a megfelelő színvonalú szállítókapacitás is. A Magyar Honvédség hadrendjében csak néhány An–26-os gép áll szolgálatban, amely flottából – katonai értelemben – a minimálisan szükséges repülőgép sem áll rendelkezésre. Ezek az ukrán gyártmányú gépek elérték a 40-45 éves kort, az üzemidejük 2020-ban jár le. Kijelenthetjük, hogy eljárt felettük az idő, mostanra valóban megérettek a cserére.
– A régi gépek felújítását elvetették? Milyen megoldásban gondolkodnak?
– Sajnos az An–26 típusú repülőgépek ma már csak korlátozottan alkalmasak rendeltetésük betöltésére, hiszen hatótávolságuk – terheléstől függően – maximum 1800-2200 kilométer, terhelhetőségük csupán 5,5 tonna, személyszállító kapacitásuk rendkívül alacsony. Belátható, hogy nem képesek felvenni a versenyt modern társaikkal, és nem tudják biztosítani a honvédség, az ország és a civil lakosság igényeit. Bár megfelelő karbantartással és gondoskodással még működőképesek, mostanra indokolttá vált, hogy az üzemidejük lejárta után kivonjuk a hadrendből, és egy másik típussal pótoljuk ezeket az eszközöket.
– Nem lehetséges meghosszabbítani a repülőgépek üzemidejét?
– Lehetséges lenne, de egy korszerűtlen, 40-45 éves eszközt sokszor kell javítani, ami nem kifizetődő, hiszen annak ellenére, hogy mérhetetlenül sok pénzt kellene költenünk rá, a gép képességei a régiek maradnának, és csak tovább tolnánk magunk előtt a problémát. Nem az a célunk, hogy észszerűtlenül költsük el az adófizetők pénzét, hanem egy racionális és átgondolt cselekvési program megvalósításával kívánunk előrelépni a haditechnika modernizációjával, szem előtt tartva Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálását, a nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítését. A fejlesztési projektek megvalósításával biztosítani tudjuk, hogy felzárkózzunk szomszédainkhoz, illetve megfeleljünk a nemzeti és nemzetközi elvárásoknak.
– Úgy tudom, tavaly műszaki hiba miatt nem tudott felszállni az Áder János köztársasági elnököt a csíksomlyói búcsúba szállító honvédségi repülőgép, ezért az államfő kénytelen volt bérelt géppel utazni. Gyakoriak az ilyen műszaki hibák? Előfordultak hasonló helyzetek? Megbízhatók lesznek ezek a repülőgépek 2020-ig?
– Mi tagadás, előfordultak és előfordulnak problémás helyzetek. Murphy törvénye bennünket is érint néha, ahogyan mondani szokták, ami elromolhat, az el is romlik. De a kérdésére válaszolva: igen, sajnos történtek ilyen vagy hasonló esetek. Legutóbb akkor, amikor a tallinni informális védelmi miniszteri találkozóra utazott a tárca delegációja. Akkor egy olyan műszer hibásodott meg, amelyik a repülés biztonságát ugyan nem befolyásolta, de a szabályok értelmében a gép a leszállást követően csak akkor folytathatta az útját, amikor itthonról kivittük a megfelelő alkatrészt, és kicseréltük. De előfordultak olyan technikai, illetve műszaki problémák is a közelmúltban, mint például a futómű vagy navigációs eszköz meghibásodása, ami kis időre földre kényszerítette a gépet, és a javítás befejezéséig nem tudtuk használni. Tény ugyanakkor, hogy az An–26 típusú repülőgép a magyar pilóták és a műszaki személyzet magas szintű kiképzettsége és felkészültsége nyomán minden időben és esetben a legjobbat nyújtotta és nyújtja ma is. Semmilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy olyan géppel szállnának fel, amelyik nincs rendben.
– A légi szállítóképesség fejlesztése is része az újonnan elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak?
– A Zrínyi 2026 programnak szerves része és egyben egyik kiemelt prioritása a légi szállítóképesség megújítása. A honvédelmi tárca költségvetése növekedni fog, hiszen a magyar kormány döntésének megfelelően 2024-re a honvédelmi költségvetés GDP-arányosan – a terveknek megfelelően – eléri a két százalékot. Ezzel szoros összhangban a Zrínyi 2026 program megvalósításával együtt jól átgondolt, ütemezett módon történnek majd olyan beszerzések, amelyek fejlesztéseket és modernizációs célokat szolgálnak annak érdekében, hogy a tízéves ciklus végére az ország hadereje és ezzel együtt a magyar katonák a kor színvonalán álló haditechnikai eszközökkel legyenek felszerelve.
– Mikor állhatnak hadrendbe az új eszközök?
– Köztudott, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottsághoz védelmi és biztonsági célú beszerzések alóli mentesítési kérelmet nyújtottunk be, hiszen a képesség megújítása során olyan alaposan átgondolt beszerzéseket szeretnénk alkalmazni, amelyek szigorúan a szakemberek által meghatározott hadműveleti és műszaki-technikai követelményekre támaszkodnak, szem előtt tartva ugyanakkor a költséghatékonysági szempontokat. Ezzel is arra törekszünk, hogy nem csupán többet, hanem jobban szeretnénk költeni a költségvetési erőforrásaink felhasználásakor. Hamarosan befejeződnek azok a tárgyalások és hivatalos eljárások, amelyek nyomán a terveink szerint már 2018-ban megjelenhetnek az első – igaz, hogy használt, de – korszerű és megfelelő potenciállal bíró repülőgépek, amelyek hadrendbe állhatnak. A modernizációs tervek ütemezett végrehajtása során pedig 2019-től új repülőgépek beszerzése is megkezdődhet.
– Többször utalt a költséghatékonyságra. Eddig is fontos szempont volt ez a beszerzéseknél, vagy van most valami oka, hogy erre hangsúlyosan akarnak figyelni a jövőben?
– Az tény, hogy évente 400-600 millió forintot költ a Magyar Honvédség a repülőgépek bérlésére, ami hosszú távon nem tartható, hiszen függőségi viszonyban állunk azon országokkal, amelyek rendelkeznek légi szállítóképességekkel és azt csak akkor bocsátják a rendelkezésünkre, amikor a saját érdekeik kiszolgálása mellett a szabad kapacitásaik megengedik. Ez egy roppant drága és rugalmatlan megoldás. Mindemellett fontos tényező, hogy egy repülőgépflotta üzemeltetése akkor a legkifizetődőbb, ha folyamatos használatban tartjuk azokat, hiszen az egyetlen eszköznek és a pénztárcánknak sem tesz jót, ha tétlenül áll a hangárban. Ezért a szabad kapacitások terhére akár bérszállítási feladatokat is elláthat majd a jobb kihasználtság érdekében a Magyar Honvédség, mint teszi ezt a legtöbb környező ország légiereje is.
– A környező országok jobban állnak nálunk ezen a téren?
– Olyan világban élünk, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző haderőkben a műveletek támogatási képességei és az együttműködést elősegítő közös műveletek, gyakorlatok, valamint meghatározóvá vált a nemzetállamok képességeinek technikai színvonala. A hazánkhoz hasonló nagyságú, vagy hozzánk hasonló helyzetben lévő NATO/EU tagországok is törekednek légi szállító képességeik megteremtésére, vagy növelésére. A környező, szomszédos országok jelenleg fejlettebbek nálunk a légi szállító képesség tekintetében. A Visegrádi Négyek tagjai már korábban megtették a szükséges lépéseket a légi szállító képesség megújítására, így nekünk is lépnünk kell, ha nem akarunk lemaradni. Az általuk szerzett tapasztalatok különösen értékesek lehetnek számunkra. Az új típusú biztonsági kihívások, a migrációs válsághelyzet mind-mind ezeket támasztják alá és az elkövetkezendő évtizedekben komoly kihívások elé állíthatják nemzeteinket. Fontos és elemi érdekünk, hogy minden téren fejlesztéseket hajtsunk végre. A szövetségeseinkkel és barátainkkal, valamint a nemzetközi szerepvállalásunk teljesítése érdekében végrehajtott gyakorlatok és kiképzések is ezt a célt szolgálják, és hosszú távon egy jó döntés mindig kifizetődik. A felzárkózás útjára léptünk, már csak végig kell mennünk rajta.