A kedvezőtlen rokkantsági, halálozási arányoknak két fő oka van: az egyik, hogy a legtöbben még mindig nem ismerik fel a stroke tüneteit, ezért későn hívnak a beteghez mentőt. A másik az, hogy átlagosan a stroke-osok húsz százalékánál kellene vérrögoldó kezelést alkalmazni, hazánkban viszont ez csupán a betegek négy százalékánál történik meg, döntően az említett késlekedés miatt. A beteg életéért, felépüléséért és későbbi életminőségéért ugyanis az első három órában lehet a legtöbbet tenni, és bár már Magyarországon 55 intézményben látnak el agyi érkatasztrófát szenvedett betegeket, a stroke kezdetétől számított négy és fél órán belül ezek valamelyikébe el kell jutnia a páciensnek.
Ahhoz, hogy ez minél többeknél megtörténjen, a Magyar Stroke Társaság a Magyar Kardiológusok Társaságával közösen még 2014-ben felvilágosító kampányt indított. Ehhez azóta a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság is csatlakozott, és mostantól – mivel a május a szélütés elleni küzdelem hónapja – Együtt a stroke ellen! címmel folytatódik az akció, amelynek lényege egyrészt, hogy mindenki tudja, mik a szélütés tünetei. Ezek közül a leggyakoribbak az arc, a kar vagy a láb zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása, a beszédértési nehézség vagy az érthetetlenné váló beszéd, a látászavar, a járásbizonytalanság, vagy a hirtelen jelentkező erős fejfájás, illetve az érzékelés, a térbeli tájékozódás zavara.
Másrészt létfontosságú, hogy egyértelművé tegyék: a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás visszaszorításával nyolcvan százalékkal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata. A betegség elsődleges rizikófaktorai ugyanis éppen a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás, és a KSH adatai szerint 2013-ban a háziorvosi rendelőkbe csaknem hárommillióan jártak magas vérnyomás, 1,3 millióan koleszterinproblémák miatt, a 2014-es Európai lakossági egészségfelmérés szerint pedig a lakosság majdnem egyharmada dohányzik.