Négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét és felmondta a Varsói Szerződést, megindultak a szovjet csapatok Magyarországra. Kádár János – aki 1956. november 2-án Moszkvába utazott – úgy fogalmazott a szovjet vezetési ülésen: „Ahhoz, hogy a helyzet stabilizálódjon, most az önök segítsége kell. Az ellenforradalmárok kommunistákat gyilkolnak, Nagy Imre pedig fedezi őket.”
A megszállás hírére Nagy Imre rövid rádióbeszédet mondott: „Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
A főváros védői – a nemzetőrök, a rendőrök és a kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot. A beszédet követően Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc volt miniszterek bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, és kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány megalakítását, élén Kádár Jánossal.
A jugoszláv kormány menedéket biztosított Nagy Imrének és társainak, míg Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országházban maradt képviselője kiáltványt adott ki, amelyben leszögezte, hogy Magyarországnak nem áll szándékában szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna; felszólította a magyar népet, hogy a felállított bábkormányt ne ismerje el. Mindeközben a szovjet csapatok a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték, majd elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Tito jugoszláv elnök Nagy Imrét és társait arra szólította fel, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak.
Budapesten az 1956-os forradalom mártírjai előtt gyertyagyújtással, emlékkoncerttel tisztelegnek. A rendezvénysorozat ma reggel a Kossuth Lajos téren veszi kezdetét, az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. A központi megemlékezést 13 órakor a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél rendezik meg, ahol Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő és Ughy Attila (Fidesz–KDNP) polgármester mond beszédet. 18 órától a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A Magyar Rádió Gyermekkórusa Johannes Brahms Ave Maria című kórusművét adja elő; 19 órától mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét. A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, míg a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak.
A forradalom leverésének gyásznapjáról számos városban megemlékeznek: Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban szentmisét tartanak, míg Geszteréden az áldozatok előtt tisztelgő emlékművet avatnak.