– A százhat egyéni képviselőjelöltünk készen áll, az ő személyükről a formális döntést a Fidesz országos választmányának jövő keddi ülésén hozzák meg – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője tegnap a választás kiírására reagáló sajtótájékoztatón.
A Fidesz politikusa úgy fogalmazott: a szabad választás lebonyolításához minden feltétel adott. A kampányfinis és a húsvéti ünnepek egybeesése kapcsán a Magyar Idők kérdésére megjegyezte: az ünnep néhány nap nyugalmat jelenthet. A választási harc stílusa kapcsán azonban hozzátette, már most is durva hangnemben kampányolnak egyesek, az ellenzék olyan kijelentésekre ragadtatja magát, hogy a szavak értelmüket, jelentőségüket vesztik.
Utalt a február 25-i hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásra, ahol a többszörös füllentésen ért, az ellenzék által támogatott Márki-Zay Péter a Rákosi-kormányhoz közel állónak titulálta a jelenlegi kabinetet.
Gulyás Gergely szerint nagyobb probléma, hogy Soros György be akar avatkozni a választásba. – Soros nem demokrata, nem tiszteli az államok önállóságát, a bevándorlás támogatásával pedig elvitatja azt a jogot, hogy a magyarok határozzák meg, kikkel akarnak együtt élni – mondta.
A milliárdos spekuláns és szövetségesei részéről Magyarország irányába tapasztalható nyomásgyakorlás közé sorolta Judith Sargentini, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést készítő európai parlamenti (EP) képviselő budapesti látogatását. A frakcióvezető szerint a Soros szövetségeseként számontartott képviselő az EP olyan íratlan szabályait is áthágja, mint hogy az adott nemzeti választást megelőző fél évben az uniós parlament általában nem foglalkozik az érintett tagállammal.
Ugyancsak a Soros-féle nyomásgyakorlás folytatásaként értékelte az amerikai szenátus külügyi bizottsága demokrata tagjainak Magyarországgal is foglalkozó jelentését. A beszámolót kiadó Ben Cardin szenátorról megjegyezte: az amerikai Helsinki Bizottság társelnöki posztját hosszú ideig betöltő politikusról mindent elmond, hogy egy 2013-as meghallgatáson többször összekeverte Magyarországot Ausztriával.
– Példátlannak tartjuk a nyomásgyakorlás módját és a nyílt beavatkozást a magyar belpolitikai ügyekbe – mondta Gulyás Gergely. Szavai szerint a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Magyarország magyar ország maradhasson, és szuverenitása védett legyen. A kampánnyal kapcsán tudatta: a Fidesz választási országjárása márciusban várható.
Az egyes ellenzéki pártok számvevőszéki megbírságolásáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy választásig egyik pártnak sem kell fizetnie. Hozzátette: ha egy párt mind a 106 választókerületben egyéni jelöltet állít, akkor 706 millió forintos állami kampánytámogatásra jogosult, és a törvények szerint maximum egymilliárd forintot fordíthat a kampányra.
A meghirdetett közszolgálati dolgozói sztrájkról Gulyás Gergely azt mondta: a kormány kész tárgyalni, de egy választás előtti sztrájk kormányellenes akciónak tekinthető, ugyanakkor a lebonyolításában részt vevők napidíja jelentősen – átlagosan 71 százalékkal – nő a négy évvel ezelőttihez képest, így szerinte inkább túljelentkezés várható a feladatra.
Fodor Csaba Nézőpont Intézet: – Az elmúlt választások kapcsán lényegében hagyománnyá vált, hogy az államfő a lehető legkorábbi időpontra tűzi ki a voksolást. Ezzel együtt is intenzív kampány előtt állunk, a hátralévő 86 nap komoly csatákat hoz majd. Úgy tűnhet, mint ha az ellenzék lélekben feladta volna, a kormánypárti tábor hibát követ el, ha tét nélkülinek gondolja a megméretést. A tét az, hogy sikerül-e megvédeni a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a közteherviselés átalakítása, valamint a biztonság kérdésében elért eredményeket. Szintén egyértelmű, hogy még a választáson való indulás modelljében is tanácstalan ellenzék aligha lenne képes kormányozni az országot. Az ellenzék a vélhetőleg tisztítótűzzel felérő vereség utánra készül, ami a teljes átalakulásukat hozhatja.
Horn Gábor Republikon Alapítvány: – Azzal, hogy a köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, tulajdonképpen rendjén való dolgot tett, hiszen van ennek egy kis történelmi háttere is. 1990-ben, szintén április 8-ra estek az első szabad választások, így nem gondolom, hogy önmagában a dátum befolyásolná a voksolás kimenetelét. Az persze lehet hatással a szavazásra, hogy a történelmi egyházak ezer szállal fűződnek az államhoz, ami véleményem szerint nem jó, de ezt a kapcsolatot máskor is előnyükre tudják fordítani, nem csak húsvét táján. A Fidesz–KDNP szempontjából az időpontnak előnyei és hátrányai is lehetnek. Bár a kormánypártok biztos pártpreferenciájú szavazói inkább készen állnak, mint az ellenzéké, amelynek állapotán a későbbi dátum csak tovább ronthatna.
G. Fodor Gábor Századvég Alapítvány: – A választásokig elsősorban a 2014-ben mutatottnál sokkal rosszabb állapotban lévő ellenzék számára ketyeg az óra. Nincs megállapodás, nagy a zűrzavar, nincsenek rögzített struktúrák, azt sem tudni, hogy melyik ellenzéki erő mit akar, és hogyan terveznek felsorakozni a kormánypártokkal szemben. A mobilizációs energiáikat csökkenteni fogja a húsvéthoz közeli időpont, hiszen az emberek nehezebben mozdulnak meg a nagyhét környékén, kevésbé nyitottak egy negatív orientáltságú, személyeskedő kampányra. Az ünnepet övező egy-két hét kiesésével, összesen nagyjából két hónapja van az ellenzéknek arra, hogy felmutasson valamilyen szervezettséget, ami azt is jelenti, hogy politikailag nagyon felfokozott február–márciusra számíthatunk.