Miközben a gyerekek „megnyomorítását” vizionálja a balliberális sajtó, az elmúlt harminc év legnagyobb iskolafejlesztési programját indította útjára a polgári kormányzat. Az adatok is önmagukért beszélnek, ugyanis az OECD legutóbbi tanulmányából kiderült, hogy hazánk sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére. Beszédes adat az is, hogy 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, míg az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával. A jelentés arról is szól, hogy Magyarországon a diploma továbbra is jó befektetésnek számít, a megtérülést tekintve hazánk az elsők között van.
Négyszáz település 527 iskolája újulhat meg 90 milliárd forintos uniós forrásból, ebből 81,2 milliárd forintról már született döntés. A fejlesztési projekt egyik részét a nagyobb volumenű, építésiengedély-köteles felújítások, bővítések képezik 60,55 milliárd forint értékben, a másikat pedig az állami iskolák kisebb beruházásai, felújításai adják, ennek kerete 29,62 milliárd forint. A két pályázati konstrukció támogatási kérelmeinek benyújtására több fordulóban van lehetőség, ezért még várható további támogatások megítélése azonfelül, hogy csaknem négyszáz település 527 intézménye esetében már megszületett a döntés.
A kormány új iskolafejlesztési programját a nemzeti tanévnyitón jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Úgy fogalmazott: ilyen nagy volumenű fejlesztés az elmúlt harminc évben nem volt az oktatás terén. Az iskolák infrastrukturális felújítása – a két, már említett konstrukción kívül – még más pályázatokból is megvalósul. Egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztésekre 14,42 milliárd forint jut, köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére további 16,24 milliárd, a köznevelés támogató szerepének erősítésére pedig ötmilliárd.
A 2014–2020-as támogatási időszakban infrastrukturális beruházásokon kívül egyéb, tartalmi, módszertani, digitálisinfrastruktúra-fejlesztések is lesznek a köznevelés rendszerében. – A digitális kísérleti program keretében húszezer gyerek kap tabletet a központi régión kívül EU-s forrásból, és hétezer a központi régióban hazai forrásból – mondta korábban a lapunknak adott interjúban Palkovics László oktatási államtitkár, aki hozzátette, hogy a közbeszerzés gyorsaságától függ, de ha minden jól megy, az idei tanév második felében már elindulhatnak a kísérleti programok. Az államtitkár arról is beszélt lapunknak, hogy a fő cél az egységesen jó minőségű oktatás megteremtése XXI. századi modern körülmények között. – Iskolákat építünk, meglévőket renoválunk, és megújítjuk az oktatási intézmények eszközállományát is – tette hozzá.
Mindent egybevetve digitális oktatás fejlesztése kapcsán 62,27 milliárdról van szó, ezen belül digitális kompetencia erősítésére 45,35 milliárdot fordítanak. A köznevelés tartalmi és módszertani megújítására 34,13 milliárd forint – ebből például a minőségi testnevelés-oktatás és -képzés megvalósulására kétmilliárd, a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai közösségi program kísérleti megvalósítására 10,83 milliárd forint – jut. A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére, a továbbtanulási esélyek erősítésére, hátránykompenzálásra 66,03 milliárd forintot szán a kormány.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.