Tocsik-ügy
Az azóta megszűnt Szabad Demokraták Szövetségéhez közel álló Tocsik Márta jogásznő nevét viselő ügy a rendszerváltás után leleplezett első nagy korrupciós bűncselekmény volt. Az ügy a Figyelő című hetilap 1996. szeptember 19-i számában megjelent cikkel robbant ki. Tocsik az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján sikerdíjban részesült a belterületi földingatlanok után az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságának peren kívüli lealkudásáért. Összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől. A jogásznő elleni büntetőper 1997-ben kezdődött, de 2003-ban felmentették a vádak alól, azonban polgári pert 2008-ban jogerősen elvesztette. A 804 milliós sikerdíjat 2013-as haláláig vonták a nyugdíjából.
Postabank-ügy
Hét éve, 2009 elején született jogerős ítélet, az akkor már több mint tíz éve tartó Postabank-ügyben. A bíróság szerint a vádlottak hozzájárultak a bankpánik kialakulásához, ami a bank vagyonvesztéséhez vezetett. A betétesek mintegy 25 milliárd (más források szerint 40 milliárd) forint közötti összeget vettek ki. A bank állami segítséget kért, és hamar kiderült, hogy a prosperáló bank látszata mögött valójában mintegy 150 milliárdos veszteség állt; a magyar állam ennyi pénzből konszolidálta a Postabankot. A jogerős, harmadfokú ítélet szerint Princz Gábor volt bankelnököt 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.
Móri mészárlás
Nyolcan haltak meg 2002. május 9-én az egyik móri bankfiókban, bankrablás közben. A gyilkosságok után pár órával a rendőrségnek már voltak gyanúsítottjai, de később kiderült, hogy rossz nyomon jártak. Kaiser Edét és Hajdú Lászlót 2002-ben tartóztatták le. A 2004-es ítélethirdetéskor Kaiser életfogytiglant, Hajdú pedig 15 év fegyházbüntetést kapott. Nagy Lászlót 2007-ben fogták el, aki elismerte, hogy köze volt a bankrabláshoz, és azt vallotta, hogy egy Radó nevű szerb férfi gyilkolt, aki Weiszdorn Róberttel ment be a bankfiókba. Weiszdornt 2008-ban életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték.
Kulcsár-ügy
Kulcsár Attilát, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatóját a múlt év végén 6 év 6 hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A bíróság felmentette Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottat, a bank egykori elnök-vezérigazgatóját és Forró Tamás vállalkozót, egykori újságírót is. A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A vád szerint Kulcsár nagyon magas hozamot ígérve jogosulatlanul forgatta ügyfelei pénzét. A vádemelés 2005-ben megtörtént, és a törvényszék 2009-ben el is bírálta az ügyet, azonban az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben új eljárást rendelt el.
Sukoró-per
A törvényszék hűtlen kezelés kísérlete miatt első fokon négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte tavaly szeptember 30-án Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató 3 év 6 hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros ügyében indított perben. Az ítélet ellen az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, így az nem jogerős.
Idén dönthet a bíróság az öt éve húzódó, szintén a sukorói kaszinóprojekthez kapcsolódó koncessziós szerződés ügyében kezdődött polgári perben. Ronald S. Lauder üzletember akár százharmincmillió forintos kártérítést is fizethet a magyar államnak. Az eljárást 2011-ben az állam indította a kaszinóbefektető KC Bidding Kft., illetve Ronald S. Lauder ellen, mondván, nem tartotta be a 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején kötött szerződésben rögzített feltételek egy részét.
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli–magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor kár érte volna a magyar államot. A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt is gyanúsítottként hallgatták ki, azonban a volt kormányfő megúszta a felelősségre vonást.
Kopaszi-gát
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2006-ban Molnár Gyula akkori MSZP-s országgyűlési képviselő, XI. kerületi polgármester és Lakos Imre vagyongazdálkodásért felelős SZDSZ-es alpolgármester hivatali helyzetével visszaélve megkísérelt egy 38 hektáros önkormányzati telket a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül, mindössze 400 millió forintért átjátszani egy magáncégnek. A 2010-ben indult perben Molnár Gyulát másodfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélték, majd végül 2014-ben a Kúrián minden vádlottat felmentettek. Érdekesség, hogy a felmentést hozó büntetőbíró korábban az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt.
Facsemete-gate
A Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly februárban hűtlen kezelés miatt Benedek Fülöp egykori agrárállamtitkárt hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú döntés fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett. Az ügy tényállása szerint Benedek társaival 2006-ban facsemeték vásárlását fiktív tanácsadói szerződésekkel fedezték, és így az államnak többmilliós kárt okoztak. A facsemete-gate néven elhíresült hűtlen kezelési ügy szorosan összefonódott a Gyurcsány-kormány titokminisztere elleni eljárással. Szilvásy György lesencefalui nyaralójának kertjébe került ugyanis a harminc Benedek-féle szelídgesztenye-csemete. A titokminisztert Benedek ügye kapcsán hamis tanúzással vádolták, végül jogerősen felmentették ezalól, mivel bemutatta a fák megvásárlását igazoló dokumentumokat.
MVM-ügy
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolt meg korábban több személyt az Magyar Villamos Művek (MVM) gazdálkodásával kapcsolatban. A 2013-ban kezdődött per vádirata szerint a vádlottak munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, 15 milliárd forint vagyoni hátrány okozva az MVM-nek, amiből 12 milliárd megtérült. Tavaly júniusban a bíróság első fokon, nem jogerősen felmentette Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezetőjét a hűtlen kezelés és sikkasztás vádja alól a Kaposvári Törvényszék. Szász Andrást, az MVM volt főtanácsadóját viszont bűnösnek találta, Kocsis Istvánnéval együtt. A per másodfokon folytatódik.
Hunvald-ügy
A Kúria 2014. július elsején jogerősen egy év börtönre ítélte Hunvald György volt VII. kerületi szocialista polgármestert az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőperben. A Szegedi Ítélőtábla pedig 2015. április 25-én jogerősen 2 és fél év börtönnel sújtotta az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt. Az elítélt két részletben eddig két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban. Mivel Hunvaldot különböző bíróságokon több ügyben marasztalták el, a Btk. szerint összbüntetés kiszabásának van helye. Erről pedig az érintettel szemben elsőként eljáró Fővárosi Törvényszéknek kell döntenie. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint 2 év 9 hónapra számíthat majd, és érvényesítheti a kedvezményeket, tehát valószínűleg nem megy vissza a börtönbe.
Hagyó-ügy
Hivatali visszaélésben és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelésben találta bűnösnek a bíróság Hagyó Miklóst első fokon, nem jogerősen. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettest 2 év börtönbüntetésre ítélték, de egyelőre nem kell börtönbe mennie, mert a Kecskeméti Törvényszék kedden 4 év próbaidőre felfüggesztette a szabadságvesztés végrehajtását. A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhetett.
Új eljárás kémügyben
Megsemmisítette tavaly a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet Szilvásy György volt titokminiszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi vezetője ügyében a kémkedés vádjával folyó perben. Az államtitkoknak minősülő pert súlyos eljárási hibák, jegyzőkönyv-vezetési hiányosságok miatt kell megismételni. A Központi Nyomozó Főügyészség még 2011-ben emelt vádat az ügyben, amelyben első fokon Galambos Lajost, a NBH volt főigazgatóját és Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélték. Laborc Sándort, Galambos hivatali utódját felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották, az ügy negyedik szereplőjét pedig felmentették a vád alól. A megismételt elsőfokú eljárást a Kaposvári Törvényszék tárgyalja.
Laborc-ügy
Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indult nyomozás, amiért Portik Tamás, a fővárosi alvilág egyik ismert arca és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója 2008-ban kétszer is találkozott egymással. A hangfelvételekből az vehető ki, hogy Laborc a Portiktól származó, közszereplőkre nézve terhelő információkat nyilvánosságra akarta hozni. Portik attól félt, hogy a baloldal elveszti a 2010-es választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, hogy ne így legyen. A nyomozást végül bűncselekmény hiányában szüntették meg 2014-ben.
Moszkvai ingatlanügy
Felmentette tavaly első fokon a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása miatti perben a Budapest Környéki Törvényszék. Az épületet 2008-ban 23,7 millió dollárért adták el egy orosz milliárdoshoz köthető offshore cégének, de a vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább az ingatlant. Székely Árpád akkori moszkvai nagykövetet azzal vádolták, hogy a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan adásvételi szerződését. A többi vádlott – köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vagyonhasznosítási igazgatója – pedig tudott erről.
Főtáv-ügy
Minden vádpontban felmentette bűncselekmény hiányában 2014-ben Kovács Lajost, a Főtáv egykori vezérét a Fővárosi Törvényszék. A bíróság szerint nem igaz, hogy a volt vezérigazgató a Csepeli Hőszolgáltató üzletrészének megvásárlásával kapcsolatban megtévesztette volna az igazgatóság tagjait, és kár sem érte a Főtávot. A bíróság kimondta, hogy az üzletrészt gondosan felértékeltették, és a Főtáv érdekeit szolgáló biztosítékokat is beépítettek a szerződésbe. Az ügy több mint négy évig tartott.
Tábornokper
A vádirat ismertetésével kezdődött újra az úgynevezett tábornokper 2014-ben. A tizenhét vádlott között van Fapál László volt államtitkár, több volt tábornok és ezredesek is. Az ügyészség szerint a honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító cégektől. A másodrendű vádlott, Fapál 2004 decembere és 2006 júniusa között volt a HM közigazgatási államtitkára. Az ügyészség álláspontja az, hogy több millió forint kenőpénzt kapott. A vád szerint a többi vádlott is kapott pénzt, a közreműködésért, illetve hogy ne szóljanak senkinek sem a korrupcióról. Az ügy egyik vádlottja a tárgyaláson arról beszélt, hogy Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter is részesült a visszaosztott pénzekből. Ő folyamatosan tagadta a vádakat. A Kaposvári Törvényszék 2013 februárjában felmentette a vádlottakat, de az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte. Közben Fapál Lászlót és Juhász Ferencet felfüggesztett börtönre ítélte tavaly egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Törvényszék. A bíróság szerint a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, mert szerintük a bíróság által kiszabott börtönbüntetéseknek nincs kellő visszatartó ereje.
Leader-ügy
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyújtott be vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium az MSZP-közeli Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében tavaly. Az egyesület Gőgös Zoltán államtitkársága idején kapott félmilliárd forintot, aminek a kifizetését Gőgös hagyta jóvá. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kilenc fiktív számlát talált a szervezet elszámolásában. Az MSZP elnökhelyettese ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
Vádemelés Simon-ügyben
Simon Gáborról, az MSZP egykori elnökhelyetteséről 2014. február elején derült ki, hogy több száz milliós vagyont tart egy bécsi bankszámlán, amelyet nem tüntetett fel képviselői vagyonnyilatkozataiban, és az összeg után jövedelemadót sem fizetett. Az egykori honatya a kihallgatások alatt nem tett érdemi vallomást, az eljárás során pedig visszafizetett több mint 128 millió forint adóhátralékot, így könnyen megtörténhet, hogy Simon nem, vagy csak rövid időre kerül majd rács mögé, a bécsi bankszámlán lévő vagyonnal pedig minden további nélkül rendelkezhet majd. A pénz eredetére a mai napig nem derült fény. A KNYF az ismertetés után megkezdte az ügy vádelőkészítését, ami első körben harminc napig tart.
Demonstrációt terveznek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai
Tiltakozó megmozdulást tartanak a napokban a devecseri vörösiszap-károsultak a Veszprémi Törvényszék épülete előtt, az elsőfokú, összes vádlottat felmentő ítélet miatt – tudta meg lapunk. A kolontáriak és a devecseriek nagyon felháborodtak, a többség abban sem bízik, hogy másodfokon elmarasztaló ítélet születik majd.
Törvényességi eljárás Biszku-ügyben
Nyilvános ülésen vizsgálja meg kedden a Kúria azt a nagy port kavart végzést, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tavaly hirdetett ki Biszku Béla ügyében. A mostani eljárást a legfőbb ügyész kezdeményezte, mert úgy látja, hogy a tábla annak idején törvénysértően helyezte hatályon kívül az öt és fél évi börtönbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet. Érdekesség, hogy Biszku felelősségéről a Kúria keddi döntésétől függetlenül a megismételt perben határoznak.