- 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás és 40 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottság, a külföldön dolgozó magyarok száma nem változott
- A kormány 2010 nyarán azt hirdette meg, hogy legalább egymillió új munkahelyet teremt. Az elmúlt hét évben sikerült ezt a vállalást teljesíteni
- Ukrajnában mindeddig megvolt a magyarság anyanyelv használatához, az anyanyelven való tanuláshoz való joga
- A kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös migrációs politikában és természetesen senkit nem fog betelepíteni Magyarországra
A 2017-es május-júliusi időszakban 4 millió 44 ezer ember dolgozott, ami az utóbbi egy év alatt óriási növekedés: 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás és 40 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottság, a külföldön dolgozó magyarok száma nem változott – számolt be a miniszter a munkaerőpiaci helyzetről, kiemelve: hazánkban a foglalkoztatási ráta 14 százalékkal növekedett, a munkanélküliségi ráta pedig a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony.
Hozzátette: Magyarországon a korábbi 54,5 százalékos foglalkoztatási ráta 68-69 százaléka változott; a munkanélküliség 4,1-4,2 százalékos.
„Mindenki dolgozhat, akik akar”
– szögezte le a miniszter. Ez az elmúlt 27 év legnagyobb társadalmi és gazdasági sikere.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 nyarán azt hirdette meg, hogy legalább egymillió új munkahelyet teremt.
Az elmúlt hét évben sikerült ezt a vállalást teljesíteni, hétszázezer új munkahely jött létre
– mondta.
Kitért arra, hogy 2010-ben a munkanélküliség ráta országosan 11 százalék volt, a fiatalok munkanélkülisége pedig 30 százalék körül mozgott, utóbbi jelenleg 11 százalék körül van.
Hazánk stabil német kormányzásban érdekelt
A miniszter a tájékoztatón azt is közölte: Magyarország abban érdekelt, hogy stabil, erős kormánya legyen Németországnak.
A vasárnap lezajlott németországi választás eredményével kapcsolatban Lázár János három dologra hívta fel a figyelmet: egyfelől a CDU-CSU pártszövetség győzelme fontos Magyarországnak, ehhez gratulál a magyar kormány.
Kiemelten fontos az is – folytatta –, hogy ez a két politikai erő, a német kereszténydemokraták fogják a kormányt vezetni, tehát „közös értékeink”, az európai és kereszténydemokrata értékek fognak érvényesülni Németország következő kormánya életében.
nem támogatható az ukrán törvény
A kárpátaljai oktatási törvénnyel összefüggésben a miniszter elmondta: Ukrajnában mindeddig megvolt a magyarság anyanyelv használatához, az anyanyelven való tanuláshoz való joga.
Nem világos, hogy ettől az alapjogtól miért akar Ukrajna visszalépni, ez nem támogatható – mondta. Az európai nemzetiségek anyanyelvhasználata alapjog, amit az EU-nak védenie kell – magyarázta.
„Árulásnak tekintjük a törvény elfogadását, hiszen Ukrajna és Magyarország között alapvetően jó az együttműködés”
– tette hozzá a miniszter, aki szerint az EU-s intézményrendszernek is komolyan kell vennie a kérdést.
„Egy lépést sem vagyunk hajlandóak engedni azokból a jogokból, amelyek korábban a magyar közösséget megillették Ukrajnában”
– szögezte le a miniszter.
a kvótarendszer megbukott
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azzal magyarázta kijelentését: a szeptember 26-i határidőre az Európai Bizottság (EB) által előírt létszám 29 százalékát fogadták be a tagállamok. A tárcavezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az előírt 98 ezer 255-ből 29 ezer 144 migránst fogadtak be az EU-ban.
Ez azt jelzi, hogy a közös migrációs intézményrendszer bukásra van ítélve
– tette hozzá.
Lázár János szerint ez válasz az EB újabb, 50 ezer embert érintő, önkéntes alapú elosztási mechanizmusára is. Érthetetlen, hogy miért erőltetik ezt – vélekedett. A miniszter kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami hatáskör, továbbá megerősítette:
a kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös migrációs politikában és „természetesen senkit nem fog betelepíteni Magyarországra”.
A miniszter kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami hatáskör, amit komolyan kell venni, minden állam köteles a schengeni kötelezettségeit teljesíteni.
Elérhető a nemzeti konzultáció kérdőíve
Döntően a Soros György által ismertetett momentumokra vonatkozik az október elején induló nemzeti konzultáció – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Lázár János közölte, hogy
a kérdőív elkészült és hozzáférhető, november elejéig minden magyar háztartásba el fog jutni.
NEMZETI KONZULTÁCIÓ: EZEK AZ ÚJ KÉRDÉSEK
A korábbiaktól eltérően a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűz a kormány annak érdekében, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros tevékenységéről.
A Soros-tervben szerepel évente 1 millió bevándorló befogadása az EU-ba, a határvédelmi rendszerek lebontása, az illegális bevándorlók anyagi támogatása az első két évben 9 millió forinttal, az, hogy enyhébb elbírálás alá esnének az általuk elkövetett jogellenes cselekmények, egy közös uniós ügynökség létrehozása, továbbá a nemzetállamok helyett egy más társadalmi struktúra megvalósítása – sorolta a tárcavezető.
Lázár János kitért arra is: megkérdezte volna az embereket arról is, mit gondolnak, miért ér többet egy gazdag amerikainak a szava az EU-ban, mint egy európai választónak vagy EP-képviselőnek. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, Soros György elképzelései az uniós politikai részeivé váltak, számos EU-s dokumentumba átemelték őket.
Arra a felvetésre, hogy Soros György több elképzelésén is módosított, azt felelte: az üzletember sok helyen, sok alkalommal foglalta össze a vonatkozó terveit, a tartópillérekben pedig semmilyen módosítás nem következett be.
A kormány helyt áll a kórházak adósságért
Lázár Jánost annak kapcsán kérdezték, hogy augusztusra a kórházak adóssága elérte a 35 milliárd forintot. A miniszter közölte, arra lehet számítani, hogy minden lejárt, jogszerű és elismert számlát kifizet az államkassza. Hozzátette:
az adósságok kifizetéséről várhatóan az év végén dönt a kormány, attól függően, mennyi lejárt tartozás van.
Lázár Jánost beszélt arról is, hogy védőoltások támogatásával kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány elé. Hozzátette: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás.
Több fontos oltást ingyenessé tehetnek
Azzal összefüggésben, hogy a védőoltások támogatásával kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány elé, a miniszter leszögezte: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás.
Elmondta, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet. Közölte, tárgyalnak a rotavírus és a hepatitis elleni vakcinák támogatásáról is. A hepatitis elleni oltás kapcsán hozzátette: a serdülők oltásának részleges térítés melletti biztosításáról lehet szó.
Közműcsatlakozások gyorsítása
Szólt arról, hogy felgyorsítanák a közműcsatlakozásokat a vállalkozásoknak, mert ma egy iparcsarnok üzembe helyezése 250-270 nap. Mint mondta, az eljárási határidők „racionalizálását” javasolják a villamosenergia- és a földgázhálózathoz való csatlakozás esetén. Kitért arra, hogy tárgyaltak a digitális jólét programról,
amelynek részeként 2018-ra meglesz annak a technikai lehetősége, hogy mind a négymillió háztartásban a jelenleginél gyorsabb internet legyen.
Hozzátette: 220 milliárd forintból kormányzati szolgáltatások bővítése zajlik.
Beszélt arról is, hogy az oktatási intézményekben megerősítik, illetve kiépítik a szélessávú internet- és wifihálózatot. Mindehhez kapcsolódik egy digitális gyermekvédelmi program – jegyezte meg.
miniszterelnöki látogatások
Lázár János szólt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti és soron következő programjairól is. A kormányfő varsói látogatását a lengyelekkel szembeni kettős mérce elleni kiállással indokolta, a vietnami és szingapúri utat pedig azzal, hogy a magyar vállalkozásoknak piacot szerezzen.
A macedón testvérpártnál, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjánál (VMRO-DPMNE) tett miniszterelnöki látogatást pedig úgy kommentálta: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy olyan politika érvényesüljön az országban, amely a balkáni migrációs útvonal zárva tartása mellett áll.
Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor a hétvégén Erdélybe látogat, ahol jó esély látszik arra, hogy korrekt megállapodás szülessen a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetéről. Szólt arról is, hogy jó viszonyra törekednek Ukrajnával is, ugyanakkor nem tudják elfogadni, hogy az új oktatási törvény visszavegyen a kárpátaljai magyarság fontos nemzetiségi alapjogaiból. Ez összeurópai ügy – hangoztatta.
A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető üggyel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy érdemes lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat. Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta, szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.
Arra a sajtóhírre pedig, hogy ötszáz forintos belépőt szednek egy uniós támogatással épült játszótér használatáért Hajdúhadházon, azt felelte: vizsgálatot rendelt el az ügyben.
támogatják a jelzálogos családokat
Lázár János elmondta, a kormánykabinetek tárgyaltak arról, hogy 2018-tól az,
akinek lakáscélú jelzáloghitele van és megszületik a harmadik gyereke, az a magyar államtól a felvett hiteléhez egymilliót forint törlesztési támogatást kap.
Ennek érdekében a járási hivatalokhoz kell kérelmet benyújtani, majd miután a hivatal ellenőrizte a kérelmet, tíz napon belül jóváírják az összeget a hitelszámlán – részletezte.
A miniszter elmondta azt is, kiemelt hatósági üggyé nyilvánították a kecskeméti Mercedes-gyár kapacitásbővítését, amelynek révén 2020-21-re 2500 új munkahely jön létre. Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Győr és más települések esetében fejlesztik a regionális reptereket – közölte. A kormány támogatja azt, hogy a budapesti Benczúr utcában a Magyar Baptista egyház feladatai ellátáshoz tulajdonosa legyen egy „jelentős” ingatlannak – mondta.
Közölte azt is, döntöttek arról is, hogy a római katolikus egyház fenntartásában működő Budapesti Szent Ferenc Kórházat szív- és érrendszeri oktatási központtá, kiemelt kórházzá alakítsák át.
sunnyogás szagú plakátolás
A Jobbik plakátjai kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta, „a kormányhivatal eljárása törvényes és fair volt”, állnak minden bírósági felülvizsgálat elé. Lázár János szerint elvárható lett volna, hogyha a plakáthely tulajdonjogában, vagy egy plakát megrendelőjének személyében változás van, akkor ezt az illetékes kormányhivatalnak időben bejelentik.
Hozzátette: a kormányhivatal-vezetőknek nem az a dolga, hogy több ezer plakátról kitalálják éppen melyik kié. Szerinte
az egésznek van „egy sunnyogás szaga”. Miért nem lehetett a változást a kormányhivatalok felé bejelenteni?
– tette fel a kérdést, hozzátéve: nem a kormányhivatalok csináltak ebből politikát, hanem azok, akik nem tettek eleget az együttműködési kötelezettségüknek, ami egy normális országban elvárható.
A miniszter hivatkozott arra is, hogy a településképvédelmi törvény szerint a hatósághoz be kell jelenteni listaárat, és ez nem történt meg. Egy magánszemélynek, ha megvesz egy plakáthelyet, nincs bejelentési kötelezettsége, de amikor van egy plakáttörvény, akkor ezt a változást érdemes bejelenteni – mondta. Nemmel felelt arra, a kormány szándékában áll-e a törvény módosítása.
határon túli szavazat
Lázár János szégyenteljesnek nevezte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azon javaslatát, hogy a határon túl élő magyaroknak ne legyen szavazati joguk. Hozzátette:
Gyurcsány Ferencet ez önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy parlamenti képviselő legyen.
Jelezte azt is, kockázatosnak tartaná fél évvel a választások előtt a választási eljárási szabályok módosítását.
Lázár János kérdésre azt is elmondta: maximálisan támogatja Matolcsy György jegybankelnök felvetését, miszerint az állami cégeket tőzsdére kellene vinni. Személyes tapasztalata, hogy ez nagyban javítaná a versenyképességet és a magyar kisrészvényesek révén a cégek hosszú távon nemzeti tulajdonban maradnának – tette hozzá, jelezve: a kormányban egyelőre vita van a kérdésről.