Magyarország az élen jár az iskolás kor előtti nevelésben, különösen szeptember óta, a kötelező óvodáztatás bevezetésével – derült ki tegnap, az OECD Educatoin at a Glance 2015 című kiadványt bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Az eseményen Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: a kiadvány, amelyik 25. születésnapját ünnepli, a tagállamok és számos partner ország oktatási rendszerének adatait mutatja be. Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, hogy az OECD átlagnál magasabb az óvodába járók aránya, ami pozitívum, hiszen a nemzetközi PISA mérések elemzése szerint jobban teljesítenek azok a tanulók, akik legalább egy évig iskola előtti nevelésben vesznek részt. Pozitívan értékelte a tanárképzéssel és a pedagógus bérekkel, valamint értékeléssel kapcsolatos reformokat is, mivel ezek hozzájárulnak a minőségi oktatás megvalósulásához. A negatívumok között említette meg a hátrányos helyzetűek oktatáshoz való hozzáférését és a felsőoktatási hallgatók alacsony számát. Elmondta azt is, hogy a szervezet kész együttműködni a magyar kormánnyal az intézkedések hatékonyságának nyomon követésében.
Révai Nóra, az OECD tanácsadója, a Magyarországról szóló jelentés szerzője előadásában az eredményekre utalva kifejtette, hogy az átlagnál alacsonyabb a középfokú végzettséggel nem rendelkezők és a diplomások aránya is. Érdekesség, hogy a munkaerőpiacon a végzettség szintje domináns, a felsőfokú oklevéllel rendelkezők átlagban kétszer annyit keresnek, mint azok, akiknek az érettségi a legmagasabb iskolai végzettségük. Körükben nagyon alacsony, mindössze 2,7 százalékos a munkanélküliség, amely jóval kevesebb, mint az OECD átlag 5,1 százalékos értéke. A bérek közti különbségek másik aspektusára, a nemek közti relációra is kitért: a 2013-as adatok szerint a diplomás nők jövedelme a férfiakénak csupán 64 százalékát éri el, a legnagyobb differencia a 35-44 éves korosztályban van. A pedagógusok korfájáról elmondta, hogy más országokban is érzékelhetően nő a negyven év felettiek aránya. A kötelező tanórák, azaz a formális oktatási idő számában is jelentősen elmarad az ország az OECD átlagától, azaz alacsonyabb az óraterhelés, és kevesebb diák jut egy- egy tanárra, mint akár a mérésben szereplő országokban, akár az EU tagállamaiban – olvasható a Magyarországról szóló részben. A jelentés kiemeli a tanári pálya vonzóbbá tételére létrehozott Klebelsberg ösztöndíjat, amelyet az osztatlan pedagógusképzésben tanuló hallgatók kaphatnak.
A jelentésről hangsúlyozni kell, hogy viszonylag régi adatokkal dolgoztak a készítői, így például az oktatásra fordított összeg nagysága, amelyben a 2012es számok alapján a rangsor végén kullogunk, a recessziót követő gazdasági élénkülés hatására jelentősen emelkedett az elmúlt években.
Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány oktatási reformjai a minőségi és versenyképes oktatást szolgálják. Kitért többek között a tankönyvreformra, az Erzsébet táborok rendszerére és az ingyenes gyermekétkeztetésre is, amelyek az esélyegyenlőséget biztosítják a szegényebb családok számára. A pedagógus életpálya modellt a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb béremelésének nevezte, amely folyamatos egészen 2017 szeptemberéig, és az OECD által kívánatosnak tartott minősítéshez kapcsolódik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a minőségi közneveléshez jó pedagógusokra van szükség, ezért is kellett bevezetni az osztatlan pedagógus képzést, a már említett Klebelsberg ösztöndíjprogramot és az életpálya modellt is. Kiemelte: fontos kérdésnek tekintik a korai iskolaelhagyók számának csökkentését is. Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár beszédében kiemelte: hazánkban lényegesen alacsonyabb a diplomás munkanélküliek aránya, mint az OECD átlag, nagyjából Németországgal vagyunk egy szinten. Az évente megjelenő jelenésről elmondta, hogy véleménye szerint jelenleg ez a legjobb, elérhető összehasonlító statisztika, amelyet figyelembe vettek a felsőoktatási stratégia megalkotásánál is. Az államtitkár közölte: a kormány távlati célja az, hogy a 18-65 éves korosztály egyharmada rendelkezzen diplomával. Ez az arány most csak 22 százalék. Potenciálisan egy korosztály 45 százaléka kerül be az egyetemekre, főiskolákra, amelynek a fele szerez oklevelet. Ezért hangsúlyozta a felsőoktatási stratégiában is szereplő hallgatói kompetencia mérés fontosságát, amely lehetőséget ad mind a diák, mind az intézmény számára, hogy miután láthatóvá váltak, kezeljék a problémákat. Hozzátette: a közösségi felsőoktatási képzési központok javítják a felsőoktatás területi elérhetőségét, a duális képzés pedig elősegíti a gazdaság igényeihez való illeszkedést és megkönnyíti az átmenetet a hallgatóknak a felsőoktatás és a munka világa között. Palkovics László visszautalt az oktatásra fordított összegekre, amikor megemlítette, hogy folyamatosan nő a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása, amely a 2013-as 187 milliárdról 2017- re 250 milliárd fölé fog emelkedni.
A szakképzés reformjának legfontosabb elemeit Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára ismertette. Két lépcsőben történt meg a rendszer átalakítása. Először a tartalmi és jogszabályi kereteit változtatták meg, közelítve ezzel a munkaerő-piaci igényekhez, majd az új iskolatípusok – mint például a szakgimnázium – létrehozásával, a duális képzés bevezetésével, a második szakma tanulásának ingyenességével, és a fenntartóváltással tovább erősítették a szakképzés presztízsét. Kiemelte azt is, hogy nagyobb lett az átjárhatóság a rendszeren belül, mivel a szakközépiskolában tanulóknak is lesz lehetőségük érettségit tenni, a technikusok pedig könnyebben be tudják számíttatni tanulmányaikat, ha továbbmennek a felsőoktatásba.