Vagyis úgy kapott „hiteles képet” a helyzetről, hogy nemcsak fordítva ült a lovon, de az a ló szembe is ment a derbyn. Pedig ha nem végigszaladt volna az országon, megtapasztalhatta volna, mennyire barátságos, vendégszerető, magas empátiával és szociális érzékenységgel rendelkező ember a magyar. Hogy ez így van, azt a történelem is igazolja: a második világháború idején lengyel menekültek tömegét fogadtuk be, a délszláv háború idején pedig nemcsak vajdasági magyarokat, de szerbeket, horvátokat is.
Az író olyan bombasztikus megállapítást is közöl, miszerint a szokásos turistákon (hogy az milyen, én nem tudom) kívül nincsenek külföldiek a magyar fővárosban. Hogy kevés a külföldi vagy sok, az relatív, megítéléséhez a leghitelesebb forrás, ha megnézzük a számokat. A KSH tegnapi turisztikai adataiból az látszik világosan: augusztusban 7,3 százalékkal volt több a külföldi vendég Magyarországon, mint egy évvel korábban, s az általuk eltöltött éjszakák száma 5,7 százalékkal bővült. Az első nyolchavi adat is beszédes: a szálláshelyek 6,4 százalékkal több (kül- és belföldi) vendégéjszakát regisztráltak az előző évi bázishoz képest.
Aztán jön egy kis eszmefuttatás a nagy menetelőtől a migránsok nyomorult helyzetéről, s hogy nem járadékcsalók, illetve terroristák, ahogyan azt szerinte a magyar állami tévé sugallta. Hogy minden menekült terrorista, vagy hogy az iszlám bűnös vallás lenne, egyetlen normális ember sem állította, nem is állíthatná. De azt igen, hogy nemzetbiztonsági kockázata van annak – ezt magyar és külföldi biztonságpolitikai szakértők mondják –, ha egy országba és azon keresztül egy közösségbe számolatlanul özönlenek a hívatlan vendégek. Természetesen azoknak, akik a halál elől menekülnek, segíteni kell. De azért az költői kérdés marad, hogy ezek az emberek miért a gazdag országok között csemegéz(né)nek, hol is telepedjenek le, s miért nem az első békés állam területén kérnek menedékjogot…
Azt is képes állítani a „szembemenő”, hogy a magyar kormány semmiféle segítséget nem adott, az embertömeg ellátását heteken át a budapesti polgárok adományaiból és munkájával oldották meg. Ez pedig egyenesen hazugság! Eddig hatvanmilliárd forintot csoportosított át a magyar kormány a migránsválság kezelésére.
Navid Kermani kiemeli, hogy a hatalom megbélyegezte a menekülteken segítőket, azt állítva, azokat Soros György fizeti. Ehhez csak annyit fűznék, a magyar származású üzletemberhez köthető Welcome to Europe szervezet adta ki azt a zsebkönyvet, amely arra buzdította a bevándorlókat, ne működjenek együtt a magyar hatóságokkal, például ne adjanak ujjlenyomatot.
A nagy menetelő a minap találkozott Dragomán György – Soros-ösztöndíjas – íróval, aki szerint Orbán Viktor arra használja fel a menekültválságot, hogy a földrészen terjessze a félelmet az idegenektől, s érvényesítse elképzelését a homogén kultúrákról. A felszínen a muzulmánokról van szó, ám a tét igazából az eltérés, a másság minden formája, ideértve a melegeket, a zsidókat, a romákat, a kritikus médiát és az ellenzéket.
Az író hangsúlyozta, ha elkezdik cenzúrázni a műveit, akkor elhagyja az országot. Javaslom, ha „színdarabot is ír”, akkor ehhez tagadja meg marosvásárhelyi gyökereit, s vallja magát szírnek…