Sunnyognak a legnagyobb közpénzféltők. Sunnyog a Jobbik, élén Vona Gáborral. Pedig indítottak ők tavaszi antikorrupciós hadjáratot tavaly március 15-én, kereszteltek antikorrupciós törvénycsomagot lex Lúdas Matyi névre, s a cél érdekében még az alaptörvényt is módosítani akarták. Komoly teljesítmény lehet ennyi javaslatot kimunkálni. Biztosan jól sikerült. Éppen ezért érthetetlen, miért nem adnak választ egy olyan egyszerű kérdésre, hogy mennyi pénzért gyalázzák közpénzből a kormányt plakátjaikon. Vona Gábor azt állítja: nem tudja, hány kormányellenes plakátot gyártattak és helyeztettek el Simicska Lajos nagyvállalkozó különböző hirdetési helyein. Azt sem tudja, hogy ez mennyibe kerül. És azt sem, hogy mekkora hitelt vettek fel – mert állítólag felvettek erre a célra.
A lejáratókampány egy hónapja kezdődött. A pártelnök kedden beszélt arról, hogy ő tájékozatlan ebben a minden bizonnyal marginális ügyben. De az is lehet, hogy nem tájékozatlan. Lehet, hogy nem mond igazat. Az egykori nemzeti radikális pártvezető ugyanis közismerten felkészült politikus. Egy igazi XXI. századi politikus – ezt ő maga mondta, vagyis minden bizonnyal így van. Szóval nem holmi levitézlett rendszerváltó… Vona tehát nem árulja el, hogy mennyibe kerül a kampány. Ő inkább döbrögizik és Lúdas Matyit emlegeti. Legújabban pedig már arról beszél, hogy legyenek nyilvánosak a parlamenti képviselők és állami vezetők külföldi támogatásai 1989-ig visszamenőleg. Dicséretes. Legalább kiderül, hogy Kovács Béla mennyit kapott az oroszoktól – ha kapott. Vagy lehet, hogy nem véletlenül maradtak ki a javasolt érintettek köréből az EP-képviselők?
Támadta a Jobbik a kormányt az elért eredmények kommunikálása vagy a bevándorlásellenes kampány miatt is. Nem is akárhogyan. Értelmetlen közpénzköltés, neoprimitív szánalomkampány legalja s egyben csúcsa – ilyen és ehhez hasonló magvas gondolatokkal kommentálták jobbikos politikusok az elmúlt néhány kormányzati plakát-akciót. Sőt, a hirdetések elhelyezése kapcsán még azt is felvetették: a kormány oligarchákat akar kifizetni.
Érdemes megjegyezni, az akkor oligarchának tartott vállalkozó felületein most ők hirdetik: „Ti dolgoztok. Ők lopnak.” Bár Volner alelnök magáénak vindikálja a nagyszerű gondolatot és annak plakátba foglalását, azért volt némi előzmény. A 2002-es választások előtt Lop-stop: Megszüntetjük a kormányzati korrupciót címmel futott. Az ötletgazda pedig az SZDSZ volt, amelyről a busás Alstom-javadalmazás kapcsán ismét kétes hírnévre szert tett korábbi szocialista miniszterelnök, Medgyessy Péter azt mondta: tele van korrupciós ügyekkel. 2012-ben a Simicska Lajoshoz köthető Közgép telephelyére mentek be LMP-s aktivisták, akik „Ők lopnak, mi dolgozunk” feliratú kitűzőt viseltek, Simicska érdekeltségeire utalva.
Vona tudja, hogy mennyibe kerül saját kampányuk. Mint ahogy azt is tudja, hogy miért éppen autószerelők és könyvelők írnak a Jobbik számára politikai tanulmányokat és elemzéseket. Jó pénzért. Jó közpénzért. Tudja, csak nem mondja, az áll a háttérben, hogy jóban vannak a párt egyik kulcsfontosságú háttéremberével.
A Fidesz mindenesetre javaslatot készít. Még a héten az Országgyűlés elé kerül a pártok tiltott támogatásáról szóló indítvány. Céljuk, hogy a politikai tömörülések csak piaci áron vehessék igénybe a reklámhordozókat.
Elismerésre méltó, amikor politikusok aggódnak a közpénzek felhasználáséért. Amikor síkraszállnak az átláthatóságért. Ám mára nemcsak a nemzeti és a radikális tűnt el Vonáékból, hanem a közpénzféltés is – abban az esetben bizonyosan, amikor nekik kellene elszámolniuk. S mi lett a szavakban közpénzféltés helyett? Sunnyogás.