Orbán Viktor tehát a beruházás megvalósítását követően nem csupán a produktumról beszélt, hanem arról is, hogy mindez mit is jelképezhet, vagyis magáról a gesztusról. Mint kiderült, szimbolikus építkezés is volt ez, hiszen valamikor az 1800-as években vasutat építettek ezen a vonalon, de ezt a kommunisták az 1970-es években tönkretették, felszedték.
Most pedig megújult formában ismét létrejött itt egy kisvasút, amely azért sem mellékes, mert csak a múlt évben mintegy nyolcszázezer ember váltott jegyet Magyarországon a hasonló járművekre. Az ellenzék szerint persze nem azért érdekes az építkezés, mert amit a baloldal lerombolt, azt a jelenlegi kormány megpróbálja újjáépíteni.
A Gyurcsány-párt radikálisai a sínekre feküdve tiltakoztak az átadáson, arra is utalva ezzel, hogy az szerintük nem véletlenül épülhetett meg a miniszterelnök szülőhelyén, az „általa építtetett” Pancho Aréna mellett. Közlésük szerint arra akarták felhívni ezzel a figyelmet, hogy stadionok és kisvasút helyett inkább az egészségügyre és az oktatásra kellene költeni.
Pedig ha az elmúlt évek erőfeszítéseit nézzük, azt láthatjuk, hogy az egészségügyre és az oktatásra is igaz az, ami a kisvasút történetéből levezethető: a rombolás után az építkezés következik. Most azonban mindezt saját erőből próbálják meg elvégezni, elfelejtve a korábbi kurzusok gyakorlatát, amellyel eladósították az országot, ha pénzt akartak szánni bármelyik szűkölködő ágazatra.
Az egészségügyre például jövőre 167 milliárd forintot szán a kormány, miközben megpróbálták konszolidálni a kórházak adósságait is. A források fele pedig az egészségügyben dolgozók bérére megy el, vagyis az ágazatban jelentős fizetésemelés várható.
Hasonló a helyzet az oktatással is: 2013 és 2017 között összesen 300 milliárd forintot költenek el a pedagógusok béremelésére, így lesznek olyan tanárok, akiknek jövőre ötven százalékkal nő a fizetésük. Idén csaknem százmilliárd forint többletforráshoz jut az ágazat, jövőre pedig 270 milliárddal többet szánnak az oktatásra az állami költségvetésből.
Orbán Viktor hétfőn bejelentette azt is: 2020-ig 1200 milliárd forintot fognak elkölteni kutatásra és innnovációra.
Magyarország talán a világ egyetlen országa, ahol visszatérítési kötelezettség nélkül adnak jelentős összegeket (tízmillió forintot) a három gyermeket vállaló családoknak az otthonteremtésre (csok), de ezzel kapcsolatban arról szólnak a hírek az ellenzéki oldalról, hogy ezt miért ne igényeljék az államtól a rászorulók.
A családok támogatása emellett is nőtt, ahol például legalább három gyermek van, csaknem százezer forintnyi adókedvezményt tudnak érvényesíteni.
Miközben a magyar ellenzék folyamatosan támadja az adórendszert is, az elmúlt években mintegy 1,1 millió embernek csökkent az adója, ezen belül 300 ezer embernek pedig egyáltalán nem kellett adót fizetnie. És akkor még nem beszéltünk a rendőröknek, a katonáknak és a köztisztviselőknek nyújtott jelentős béremelésekről.
Érthető ugyanakkor, hogy Gyurcsányéknak miért fájnak a nagyberuházások, a „stadionok”. Miközben a regnálásuk alatt nem épült szinte más csak autópálya, addig az Orbán-kormányok alatt újjáépült a Sportaréna, létrejött a Millenáris Park, a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, megszépült a Kossuth tér és a Várkert Bazár.
Azt persze nem mondhatjuk, hogy nincs még tennivaló. Gyurcsányék demonstrációja azonban valójában akkor lehetett volna hiteles, ha a kisvasút helyett nyitott kapukat kerestek volna hozzá. És azokat kezdték volna el veszettül döngetni, míg el nem viszi őket a rendőrség.